98202. lajstromszámú szabadalom • Többszörös kamra légijárművekből való felvételekhez

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98202. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Többszörös kamra légi járművetbői való felvételekhez. Photogrammetria G. m. b. H. cég1

München. A bejelentés napja 1927. évi december hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi december hó 16 ika. Aj légi járművekből való fotogrammetriában fontos az, hogy egyetlenegy megvilájgítási pillanattal a lehető legnagyobb képmezőt fogjuk át, hogy egyrészt gazda-5 ságj okokból a valamely légi álláspontból adótió áttekintés előnyei valóban kihasználtassanak, másrészt pedig azáltal, hogy lehetőleg sok terep van egyidejű fotografikus felvétel által távlati összefüggésbe 10 hozva, a felvételeknek akármilyen kartografikus képződményhez való rákövetkező feldolgozásánál csak a legcsekélyebb „tájékozódási" munkát kelljen végezni. Az optika mai állása szerint a légi járműből 15 elénk táruló áttekintést egyetlenegy tárgylencsével csak kis részben lehet kihasználni. Ezen oknál fogva ismeretessé váltak már berendezések, melyek oly felvételek által, melyek különböző kamrákkal — 20 melyeknek kölcsönös tájékozódása (orientációja) ismeretes — különböző irányok felé egyidejűleg történnek, több felvett terepet hoznak távlati összefüggésbe, mint az egy tárgylencsével bíró kamrával le-25 hetséges. Ily „többszörös kamrák" két typusra oszlanak: 1. Az első typushoz azon berendezések tartoznak, melyek valamely ismeretlen terep egy vagy több felvételét (a feldolgo-30 zási eljárás előrehaladása szerint véve) valamely ismeretes terep egy vagy több felvételével kötik össze, hogy az utóbbi felvételek szerint az előbbi felvételek hozzátartozását (orientációját) meg lehessen 35 állapítani és ezáltal a feldolgozás számára alkalmassá tenni.' Ezen berendezéseknél a lényeges az, hogy a berendezés céljának megfelelően nem szükséges, hogy-az egyes felvételeken ábrázolt tereprészek hézag-40 mentesen csatlakozzanak egymáshoz, minthogy csakis orientáló, tájékoztató elemek átviteléről van szó. 2. A második typushoz oly berendezések tartoznak, melyeknek elsőrendű célja lehetőleg nagy látómezőnek, több egyidejűleg történő felvétel által való, hézagmentes túlfedése. Ezen typus lényege jellemzője az, hogy a tereprésznek a többszörös kamra által egy megvilágításnál felvett részképei hézag nélkül csatlakoznak egy- 50 máshoz. Ily felvételcsoportnak alkalmas középső felvételi irányra, pl. a középső tárgylencse felvételi irányára való torzításmentesítése által aztán összefüggő zárt, hézagmentes, beugró sarkok nélkül való 55-kép keletkezik, mely egyetlenegy tárgylencsével való nagyszögű felvételhez hasonló és főleg az ily nagyszögű felvételek valamennyi távlati tulajdonságával is bír. Ezen typus, mely a lehető legnagyobb tér 60 átfogását célozza, azáltal van jellemezve, hogy az egyes részfelvételek a függőlegeshez symmetrikusan fekszenek és pedig úgy, hogy egy megközelítőleg függőleges felvételi iránnyal és szabályos sokszögalak- 65 kai bíró (al) középkép, ferde, lejtős felvételi iránnyal bíró, sektoralakú (bl) oldalképek által úgy van körülvéve (1. ábra), hogy a (bl) oldalképeknek az (al) középkép gyújtótávolságára és felvételi 70 irányára való projekció átalakítása (azaz torzításmentesítése) után valamennyi részképnek egyetlenegy képpé való hézagmentes összeillesztése lehetségessé válik, mely kép aztán ugyanolyan gyújtótávolságú, 75 nagyszögű tárgylencsével váló egyetlen felvétel tulajdonságaival fog bírni. Ezen typus egy különös alakjánál nincsen középkép, az tehát csakis sektoralakú oldalképek koszorújából áll, mely 80