97985. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver
— 2 — egyidejűleg benyújtott társbejelentésemben részletesebben le van írva. A (2) tok mellső része tárüreggé van kiképezve, mely a fegyveren függélyesen 5 vonul át. A táriireg alsó nyitott oldalát a (11)' fedél zárja el. A táriireg a (136) tárban levő tölténycsoport befogadására szolgál, amint az az 1. ábrán szakadozott vonalakkal fel van tüntetve. A tár úgy szer-10 keszthető, hogy a töltényeket egy tömbben tartsa és azok ennélfogva egy egység gyanánt legyenek a tárüregbe tolhatók. A tár behelyezésénél azt a táriireg felső nyitott oldalán át vezetjük be, míg a tár kidobása 15 ugyancsak a tárüreg felső nyitott oldalán át történik, önműködően, ha a tár kiürült és más esetben kézzel befolyásolt alkatrészek hatása alatt, amint azt a következőkben le fogjuk írni. 20 Az 1. ábrával kapcsolatban most a ravasz által működtetett szerkezetet fogjuk leírni. A (8) ravasz a (2) tokban a (112) csapon van csuklósan ágyazva és felső vége a nyitott (113) szájnyulvánnyal van 25 ellátva, mely a (115) lengőemeltyű (114) karját fogja át. A (115) lengőemeltyű a (116) csapon van a (2) tokban ágyazva és a ravasz meghúzása utóbb ezen (115) lengőemeltyű lengése títján vivődik át az 30 elcsattantó szerkezetre. A (8) ravasz mellső része rendesen a (117) rúgóhatás alatt álló dugattyúhoz támaszkodik, melyet a (7) ravaszkengyelben ágyazott (118) rúgó az 1. ábrán feltüntetett helyzetbe liátra-85 felé szorít. A ravasz ennélfogva a hátrafelé irányuló elcsattantó löketén kívül rendesen elfoglalt helyzetéből előre is végezhet csekély elmozdulást a (117) dugattyú ellenében. A ravasz előre irányuló 40 löketét a tárretesz felszabadítására használjuk fel, később leírandó módon. A (115) lengőemeltyű előreugró (119) karja a (2) tok harántirányú (120) bordájába ütközhet és ezáltal határolja az 45 emeltyű lengő mozgását és a ravasz elmozdulását. A (115) lengőemeltyű lefelé nyúló (121) karjával a (104) elcsattantórúd hátsó vége (122)-nél csuklósan van kapcsolva. A (122) csukló alatt a (121) kar-50 hoz (112')-nél a (124) elcsattantó rúgó-vezeték egyik vége csuklósan csatlakozik, mely másik végénél fogva a (104) elcsattantó rúd lefüggő (126) tömböcskéjében csúsztathatóan van ágyazva, A (104) el-55 csattantó rúd előrenyúlik a (127) harántrúd alatt — mely a (2) tokban van megerősítve — és fölfelé a (104') orrban végződik, mely rendesen olyan helyzetben van, hogy az eicsattantóemeityü (103) hátsó végével kapcsolódik. A (124) vezetéket 60 körülvevő (125) elcsattantó rúgó az elcsattantó rudat fölfelé, a (127) keresztrúdhoz és a (115) lengőemeltyűt az óramutató járásának irányában igyekszik lengetni és ezzel a ravaszt rendes helyzetébe, a (117) 65 dugattyúhoz szorítja. Másszóval, a (125) rúgó a ravaszt visszavivő rúgó szerepét tölti be és a (104) elcsattantó rúddal kapcsolatban egyéb feladata is van. A (8) ravasz hátrahúzása a (115) lengőemeltyűt az 70 óramutató járásával ellentétes irányban lengeti ki és előremozdítja a (104) elcsattantórudat, hogy Z 9.Z elcsattantótolóka hátsó (103) végére hatását kifejtse. Természetes, hogy a (23) závárzatfejben a töl- 75 tények elsütésére alkalmas (a rajzon fel nem tüntetett) berendezés van elrendezve, melyet az elcsattantótolóka hoz működésbe. A (2) tokban megerősített (129) csapon 80 lengethetően van ágyazva a (130) závárzatmegakasztó, melynek hátrafelé kinyúló felső (130a) fogai (3. ábra) a závárzat (102) bemetszésével kapcsolódhatnak (4. ábra), hogy a závárzatot bizonyos esetek- 85 ben nyitva tartsák. A závárzatmegakasztó alsó (130b) fogai átfogják a (104) elcsattantórudat, anélkül, hogy azt befolyásolnák és a (2) tok (131) harántbordájához támaszkodnak a závárzatmegakasztónak 90 az óramutató járásával ellentétes irányú mozgása határolására. A závárzatmegakasztó alsó (130c) nyúlványa a (132) tárretesz hátranyúló (132a) karja mögött foglal helyet, hogy ez utóbbi befolyásol- 95 hassa. A závárzatmegakasztót a (127) liarántrúd köré tekert aránylag könnyű rúgó (133) szára rendesen az 1. ábrán feltüntetett helyzetben tartja. Ugyanezen rúgó másik (134) szára a tárretesz (132a) 100 karjára felfelé nyomást gyakorol, hogy azt a feltüntetett helyzetben tartsa, mikor is a tárretesz (132b) horga kapcsolódik a (136) tár (135) zárókelyhével és így a tárt rögzíti. A tárt a tárüregben a (132) tár- 105 retesz egy később leírandó és azt kidobni törekvő berendezés ellenében rögzíti. A (132) tárretesz a (2) tokban megerősített (137) csapon lengethetően van ágyazva és (132c) nyúlványa az etetőberendezés hátsó 110 (163) emeltyűjével kapcsolódhat (1. és 4. abra). A tárretesz (132a) karja oldalirányú nyúlvánnyal van ellátva, mely a (104) elcsattantórúd oldalfelületében kiképzett bevágásba nyúlik, xigy hogy az 115 elcsattantórúd a tárreteszt akkor, midőn az 1. ábrán feltüntetett helyzetéből hátrafelé mozog, magával vigye.
