97799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csökkemtett mellékbeszédű távbeszélőkábelek előállítására
7ÍÍ pálcákból álló keresztet helyezünk akként, hogy a kereszt két-két szomszédos szára közé egy-egy ér essék. A kereszt behelyezése után azon érpár két erének helyzetét, mely érpárnak csatolási, viszonyai 80 módosítandó]?:, egyszerű átfektetés által felcseréljük. Ezután a kis fémkeresztet, melyet e célból előnyösen egy hüvelyben helyezünk el, a négyes bizonyos hosszán végighúzzuk, miközben a kereszttel a né-85 gyes scdratát követjük. Ha e művelet közben az érpár csatolási viszonyait állandóan ellenőrizzük, úgy könnyen megállapítható az a hossz, melynek mentén a két ér térbeli helyzete felcserélendő. 90 Ezt a műveletet célszerűen akkor végezzük, mielőtt még a kész kábelre az ólomköpenyt felsajtolnók. E művelet azonban elvégezhető akkor is, amikor a köpeny a kábelre már fel van sajtolva, olyként, 95 hogy az ólomköpenyt a kábel megfelelő részén felhasítjuk, úgy, mint azt az elfektetett kábelekben fellépő zárlatok vagy egyéb zavarok javítása alkalmával tenni szokták. Mivel a négyes négy ere mindig 100 egymástól eltérő színű bevonattal van ellátva, mely színek sorrendje minden normális érnégyesben ugyanaz, a felcserélés helye a kész kábelben utólag is mindenkor pontosan megállapítható. 105 A pálca, illetőleg hüvely végighúzása közben a kábel végén alkalmazott csatolásmérővel állandóan követhetjük a mellékbeszédcsökkenést. 1 in. hossz átfektetése cea 30 mikrofarad változást jelent. 110 E műveletet a teljes kikészített kábelléleken, vagy készre fegyverzett tengeri kábeleken a kábel és pupincséve közti kötésekben is elvégezhetjük. Gyakorlatban 3—4 m. hossz átfektetése elegendő. 115 Azáltal, hogy az ereket nem vágjuk fel, egyrészt azt az előnyt érjük el, hogy a helycsere a kapacitáskülönbségek folytonos mérése közben történhetik, úgy hogy a kapacitások egyenetlenségeit maradék 120 nélkül kiegyenlíthetjük, másrészt pedig megóvjuk az erek eredeti áttekinthetőségét, mert minden egyes ér a kábel elejétől annak végéig ugyanazon színű, míg a felmetszéssel járó keresztezésnél a kész 125 kábel minden ere több, különböző színű darabból áll. Ha a keresztezett erű kábelben hiba jelentkezik, úgy a hibás érnek a kábel valamely adott helyén való feltalálása rendkívüli nehézségeket okoz, 130 mert mindegyik ér szakaszonként színét változtatja. Ez a nehézség a találmány szerinti kábelnél nem áll fenn. Az erek keresztezése és az erek felcserélése közötti különbség világosan kitűnik a rajz 5. és 6. ábráinak összehason- i3j lításakor. Az 5. ábra az ismert módon keresztezett érpárt mutatja. Az érpár az (A) helyen fel van metszve és az egymással rézsiit szemben fekvő ér szakaszok egymással i4( össze vannak kötve. A keresztezés helyén tehát az erek színűket változtatják. A 6. ábra a találmány szerinti ércserét mutatja, amelynél ugyanaz az ér csak helyét változtatja, de színét megtartja. u< A találmány további előnye, hogy a kiegyenlítő szakasznak azon szükséges hossza, amelyen belül a két ér egymással szemben helyzetében felcseréltetik, az erek átfektetése, illetőleg felcserélése közben a 15( csatolások, illetőleg a mellékbeszéd mérése által mindenkor meghatározható. Ez az előny különösen fontos, mert az ereknek a gyártási hosszon belüli felmetszésével járó keresztezési eljárásnál a felmet- 15; szést és a keresztezést rendszerint többször kell ismételni, míg a legkedvezőbb viszonyokat elérjük. E periodikus keresztezéssel, illetőleg a vele egybekötött felmetszéssel csak a systematikus kábel- 16C hibák voltak kiküszöbölhetők. Az új felcserélési eljárással viszont az ereket addig cseréljük fel egymással, míg a folytonos mérés azt mutatja, hogy valamennyi egyenetlenség ki van küszöbölve. i6ő Ezzel az eljárással tehát azok a hibák is megszűnt ethetők, amelyeknek oka az erek különféle vastagsága, azok szabályszerűtlen elhelyezkedése stb., amelyek az ismert eljárásokkal nem küszöbölhetők 170 ki. A találmány szerinti eljárásnál a mellékbeszéd kiegyenlítési foka kizárólag a mérés pontosságától függ. Az 1. és 2. ábrák mint példaként! kivitelt egy csillagsodrású, négyem kábelt 175 mutatnak, amelynél az 1. és 2., illetőleg a, 3. és 4. erek egy-egy beszélőkört képeznek. A 2. ábrában láthatók a már fentemlített csatolási tagok, amelyek a felvett esetben kapacitivek és (Xx , 3 , Xlt 4 , iso X2 ,3 , X2 ,4 ) jelekkel vannak megkülönböztetve. A 3. ábrában feltüntettük két (2) és (3) érnek a találmány szerinti felcserélését egv bizonyos hosszúságú, ú. n. cserélés! szakasz mentén, míg a 4. ábra a 185 csatolási tagoknak e cserélési szakasz hosszában való elrendezését mutatja. Magyarázat céljából kiindulhatunk azon ismert jelenségből, mely szerint egy csillagnégyes két beszélőkörpárjában igen erős 190 mellékbeszéd jelentkezik, ha tévesen két szomszédos eret egy beszélőkörré egyesi-
