97757. lajstromszámú szabadalom • Egykamrás nyomólégfék
— 4 — az alkatrészek a 3. ábrán feltüntetett helyzetet foglalják el. A (B) tartály megtöltése az (R) visszacsapószelep és az ismeretes (n) töltőhoroiíy útján megy végbe. E töltő-5 horony egyúttal megszabja a vezérlőszelepnek a vezeték-tömítetlenségekre stb. tekintettel szükséges érzéketlenségét. Ha a fékezés alkalmával, a fővezetéknyomás csökkenése folytán a (kl) vezérlő-10 dugattyú jobbra tolódik, akkor a szabadba vezető (O) nyílás elzáródik és egyidejűleg a (C) fékhengerhez vezető (b) csatorna torkolata szabaddá válik, úgy, hogy a (B) térből a segédtartálylevegő a (b) vezeté-15 ken át a (C) fékhengerbe áramlik. Ennek folytán a (B) tartályban a nyomás csökkenése következik be; az (A) kamrában uralkodó nyomás a szűk (m) furaton át nem képes a (B) tartályba uralkodó nyo-20 mással gyorsan kiegyenlítődni és így a (v) szelepet elzárja. A (k2) vezérlőtolattyú balra tolódik és ekkor az a (k3) dugattyú rúdja és az (S2) vezérlőtolattyú közötti hézagnak megfelelő lít megtétele után a 25 (k3) dugattyút visszalöki, elzárja a (g) csatornát és megnyitja a (b) csatornát, úgy hogy nyomólevegő erről az oldalról is áramlik a (C) fékhengerbe. Ha a fővezetéklevegő kieresztését a mozdonyvezető 30 fékszelepének a záró helyzetbe való átállítása révén megszakítottuk, akkor a (B) tartálynak a (C) henger felé való expanziója folytán a vezetéknyomás alá sülyedő nyomása előidézi azt, hogy az elsődleges 35 (Stl) vezérlőszelep a záróhelyzetbe megy át, melyben a (b) csatorna elzáródik. A (k3) dugattyúra ható fékhengernyomás a terhelő rugóval egyetemben annyira viszszaszorítja a (k3) dugattyút, hogy a (b) 40 csatorna ezen az oldalon is elzáródik, amikor is az (A) térnek csekély mértékben expandált nyomása ismét növekedik. Ha a fékhatás bizonyos meghatározott • mértékkel csökkentendő, akkor a főveze-45 téknyomás fokozása révén az elsődleges vezérlőszelep (Sl) tolattyúját a fékoldó helyzetbe szorítjuk. Ennek folytán a (B) tartályban uralkodó nyomás növekedése következik be. A (k2) dugattyú két oldalán 50 lévő nyomáskülönbség csökken és a (k3) dugattyú terhelő rugója a dugattyúcsoportot jobbra tolja. Az (S2) tolattyii a (b) csatornát a (d) csatornával hozza közlekedésbe, mely (d) csatorna (0) nyílással már 55 össze van kötve, minek következtében a fékhengerlevegő a szabadba tódul. Ekkor a (k3) dugattyú baloldalára ható nyomás csökken; az (A) vezérlőtartályban uralkodó nyomás azon körülmény folytán, hogy a (B) tartályban uralkodó nyomás 60 nem fokoztatott a fék teljes oldásának megfelelő mértékre, a (k2) dugattyút kissé balra tolja, minek folytán a (b) csatorna elzáródik. A fék teljes oldásánál a (B) térben ural- 65 kodó nyomás a teljes öt atmoszférás maximális mértékre fokozódik, minek folytán a (g) csatorna szabaddá válik és az (A) kamra szintén a teljes nyomásmagasságra töltődik fel, amennyiben abban nyomás- 70 veszteség állt volna be. A leírt megoldási alakok oly vezérlőszelepeket mutatnak, melyek a rendes egykamrás fékeknél ismeretes kiképzéstől (Knorr-, Westinghouse-rendszerektől) már 75 az alalpelv tekintetében is eltérnek, minthogy sem a töltő hornyot, sem a fokozatos munkájú tolattyút, illetve szelepet nem tartalmazzák. Ehhez képest nem volna lehetséges vala- 80 mely ismeretes rendszerű, közönséges egykamrás féket a találmány szerinti egykamrás fékké átalakítani anélkül, hogy a rendes vezérlőszelepet el ne távolítanók és két másik vezérlőszeleppel nem helyette- 85 sítenők. Az ily átépítés költséges és irrentabilis volna. A 4. ábra már most azt mutatja, hogy miként lehet egy közönséges egykamrás 90 féket a rendes, alap- és fokozati tolattyúval, valamint töltőhoronnyal ellátott vezérlőszelepnek elsődleges vezérlőszelep gyanánt való megtartása mellett a találmány szerinti egykamrás fékké átalakí- 95 tani. A 4. ábra, ha egyelőre eltekintünk az átalakítás folytán hozzájáruló alkatrészektől, az egykamrás fékek szimbóluma gyanánt általában ismeretes elrendezést mutatja, melynél a (C) fékhenger a segéd- és 100 gzabályozótartály gyanánt szereplő (B) tartálynak egyik oldalán van elrendezve, melynek másik homlokoldalán az (Sl) alaptolattyúval és az (Sa) fokozati tolatytyúval, valamint az (n) töltőhoronnyal el- 105 látott szabványos (Stl) vezérlőszelep elsődleges vezérlőszelep gyanánt van elhelyezve. Ezen alkatrészeket tehát változatlanul tartjuk meg. Az átalakítás céljából csupán a másodlagos (St2) vezérlő- no szelep, az (Stl) elsődleges szelep és a (B) tartály közé helyezendő (Z) közbenső rész és az (01) kibocsátónyíláshoz csatlakozó (d) csővezeték alkalmazandó, mely a másodlagos (St2) vezérlőszelep tolattyútükré- 115 hez vezet és a fékoldó állásban az (S2) vezérlőtolattyú révén a szabadba vezető (02) nyílással jut közlekedésbe.
