97631. lajstromszámú szabadalom • Járművek sebességének mérése és azok útjának regisztrálására szolgáló készülék

5. ábra: az elektromotorok elvi kapcso­lását. Az 1. és 5. ábrában (11) és (22) a két golyóalakú testet jelenti, melyek (111) és -5 (222) pályán mozognak. Mindegyik pálya négy, négyzetesen elrendezett párhuzamos (12, 13, 14, 15), illetve (22, 23, 24, 25) léc­ből áll, melyekhez a (12a—15a), illetve a (22a—25a) elektromos ellenállások rúd-10 vagy spirálalakban kapcsoltatnak, ezek egyszersmind a golyókat alá is támasztják. A pályák alatt a (16) és (17), illetve (26) és (27) elektromágnesek nyernek elrende­zést, melyek a rúgókra felfüggesztett pá-15 lyákat rezgésbe hozzák. Ezeket a (30) áramforrásból gerjesztjük, amelynek (31) áramkörét egy (32) Neef-kalapács idősza­kosan megszakít. A térerősség és ezzel a rezgésszám megállapítására a (33) változ-20 tatható ellenállás szolgál. A (12a—-15a), il­letve a (22a—25a) elektromos ellenállások egy-egy végükkel a (34), illetve (35) motorarmatura áramköreibe vannak kap­csolva. Hasonló az elrendezés a (48) és (49) 25 motorokra nézve is. A motorokat a (36) áramforrás táplálja (5. ábra). A (39) vál­toztatható ellenállás az armaturakörök kézi szabályozására szolgál, ami bizonyos kö­rülmenyek között a jármű megindulása 30 előtt kívánatos lehet. A (12a—13a), illetve (14a—15a) ellenállások a (11) golyó által rövidre vannak zárva. A (12a—15a) ellen­állások megfelelő (12—15) léc mentén van­nak elhelyezve. A (34) és (35) motorok 35 áramköreibe kapcsolt ellenállások nagy­sága a (11) golyó mindenkori helyzetétől függ. Egy teljesen hasonló elektromos be­rendezés a (22) golyóval, a (222) pályával, a (22—25) lécekkel és a (22a-—25a) ellen-40 állásokkal, a (48) és (49) elektromotorok­hoz vezet. Ez teljesen egyezik az előbb em­lítettel és az 5. sz. ábrán külön feltüntetve liincs. A (111) és (222) pályák a (40) váz­ban nyernek elhelyezést, amely a járm'ű-45 vön (41) kardanikusan van felfüggesztve, úgyhogy a váz a járműhöz képest hely­zetét tetszőlegesen változtathatja. Hogy a váz földhöz képest úgy a (111) és (222) golyópályák irányát, valamint a váz függő-50 leges helyzetét tekintve változatlan marad­jon, a vázat két hatásos giroszkóppal sta­bilizáljuk. A giroszkópok nagy fordulat­számmal egymásra merőleges tengelyek körül forognak. A giroszkópok forgatását 55 célszerű elektromos úton eszközölni. A súlypont pontos kitarálásához az (56) te­rekben megfelelően alkalmazott súlyokat helyezhetünk el. A (40) váz vízszintes ér­telemben az egész út tartama alatt meg­marad, e helyzetet már a járm,ű megindu- 6( 'lásakor veszi fel. Hogy a föld görbületei­ből előálló kedvezőtlen behatás kiküszöböl­hető legyen, azaz, hogy a váz a stabil gi­roszkóptengelyek dacára is mindig függé­lyes helyzetben maradjon, a vázat nem is 6." a súlypontjában, hanem egy kis mértékkel afölött függesztjük fel. Ezen mérték a vár­ható gyorsulásoktól függ és számítással olyképen állapítható meg, hogy egy gyor­suló behatás a vázat csak oly minimális 7( értékkel lendíti ki, amely a mérés pontos­ságát gyakorlatilag nem befolyásolja, en­nek ellenében azonban a váz mint inga •mindig a függőleges helyzetet veszi fel. Lehet azonban a vázat pontosan a súly- 7; pontban is felfüggeszteni, pl. oly esetek­ben, amikor a föld görbülete nem jön te­kintetbe, avagy egy külön berendezést al­kalmazunk, amely a függőlegesbe való be­állást időnként eszközli. Egy ilyen beren- 8( dezés a legegyszerűbben egy a váz alsó ré­szén időnként kikapcsolható súly alkalma­zásával érhető el. A sebességmérő idegen rezgésektől megóvandó, e célra szolgál a vázlatos jelzésű (57) folyadék-katarakt Sí több fokos alkalmazásban. A fokok száma olyképen állapítandó meg, hogy a (111), illetve (222) golyópálya csakis a (16, 17) és a (26, 27) elektromágnesek hatása alatt álljon. 9( A 3. és 4. sz. ábrákban (45) a regisztráló szalagot jelenti, mely a (46) és (47) hen­gereken feszül fel. A regisztráló szalagpt két finom fogazással kiképzett, vagy ha­sonló kivitelű (50, 51) henger mozgatja, 9; melyek a (34) ós (35) motorok által mű­ködtetnek. Az (50, 51) hengerek a (15) szalagot hosszirányban mozgatják, úgy­hogy az egyik hengerről le-, a másikra vi­sziont felhengerlik. A szalag feszességet a l( hengerekben elhelyezett rúgók biztosítják. Mivel a (11) golyó helyzete a (111) pályán ,a jármű sebességváltozásaival arányosan változtatja helyét, úgy a regisztráló szalag a jármű sebességével arányosan mozog. l( Mivel egy motor fordulatszáma csak bizo­nyos határok között változik arányosan a feszültséggel, a kiviteli példányon két elektromotor (34) és (35) nyer alkalma­zást, amelyeknek fordulatszám-különbségét ^ visszük át,a regisztráló szalagra. Az elektro­motorok elvi kapcsolása az 5. sz. ábrám látható. A (36) áramforrásból kiindulva két párhuzamos áramkört alkotunk; az egyikben a (11) golyótól jobbra, a másik- ti ban az e golyótól balra levő ellenállás­részek vannak kapcsolva. 'Mindegyik áram­körben egy-egy (34) és (35) motor fekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents