97326. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús szivattyú változó töltéssel és beömlő nyomással dolgozó gőzgépek, kiváltképen mozdonyok kazánjának táplálására

— 2 — álló forgáspont gyanánt van kiképezve. A (p) szivattyúhajtórúd külső (3) vége a (k) lengőkaron elcsúsztathatóan van megerősítve. Ilyen elrendezés mellett a szi-5 vattyú lökethossza a (3) csuklópontnak az (1) forgásponttól való távolságától függ. A (2) pontnak állandó nagyságú kilengése mellett is a szivattyú lökethossza 0-tól egy maximumig változtatható, ha a 10 (3) csukló helyzetét (l)-től a rajzon feltüntetett (3) helyzetig változtatjuk. A (3) hajtórúdfejnek a (k) lengőkaron való elmozgatását az (S) servomótor eszközli. Az (S) servomótor egy hengerből és 15 egy benne mozgó dugattyúból áll; a dugattyúnak elmozgatása a hengerben nyomófolyadék hatására történik. A dugattyú felfelé vagy lefelé mozdul el, aszerint, amint a nyomófolyadék a (b') vagy a (c') 20 csonkon át lép be a hengerbe. A servomótor dugattyúrúdja a (k) lengőkaron elcsúszó (3) szivattyúhajtórúdfejjel van összekötve. Iia e hajtórúdfejet az (u) és (v) nivók között mozgatjuk el, úgy a szi-25 vattyúlöket 0-tól maximumig változik. A servomótordugattyút működtető nyomófolyadék vezérlése az (R) relais segélyével történik. A relais egy hengerből és egy ebben 30 járó, egyébként ismert kettős (T) alakú dugattyúból, továbbá a hengertérrel összeköttetésben álló (b, c), (dl), (e) és (d2) csonkokból áll. A (b) és (c) csonkok a servomótor (b') illetve (e') csonkokkal 35 vannak kapcsolva; a (dl) és (d2) csonkok a szivattyú nyomócsövével, az (e) csonk a szivattyú szívócsövével van kapcsolva. Ha tehát a relais (r) rúdja a 2. ábrán feltüntetett középhelyzetéből pl. lefelé moz-40 dul ki, úgy a nyomófolyadék a (dl—b—b') úton a servomótordugattyú alá kerül, úgyhogy e dugattyú felfelé mozdul el; ugyanekkor a servomótordugattyú fölött lévő víz a (c'—c—e) úton át a szívócsőbe 45 távozik. A servomótor dugattyúja tehát csak akkor van nyugalomban, ha a relaisdugattyú a 2. ábrán feltüntetett középállásban tartózkodik; a relais-dugattyú minden más állásánál a servomótordugattyú fel-50 felé vagy lefelé mozdul el. A servomótordugattyú mozgása az egymással csuklósan kapcsolt (x) és (y) rudak segélyével a relais-dugattyúra van visszavezetve. Az (x) visszavezető rúdnak 55 egy közbenső (II) pontja a beömlő gőznyomástól függően mozgattatik el és az (y) visszavezető rúd egy közbeeső (IV) pontja a töltéstől függően állíttatik el. A (II) pontnak a beömlő gőznyomás által való befolyásolása egy riigós (N) nyo- 60 másmérő segélyével van eszközölve; a (IV) pontnak a töltés által való befolyásolása egy vonórúd segélyével van létrehozva, mely vonórúd a vezérlőművel van kapcsolva. 65 Az (N) nyomásmérő (5. ábra) egy kis gőzhenger, melynek dugattyúja a gőznyomás hatasa alatt egy rúgót szorít öszsze. A dugattyú legmagasabb állásánál — ami a 0 beömlőnyomásnak felel meg — 70 a rúgó még nincs összenyomva. A rúgó összenyomásának mértéke tehát ismeretes módon egyúttal mértéke a gőznyomásnak is. A (3) csuklós szivattyúhajtórúd-fejnek 75 a (k) lengő karon való elállítása az (S— E—N) szervek segélyével most már a következőképen megy végbe. Tegyük föl, hogy a maximális nyomás pl. 12 atm. és ez a szabályozóval történt 80 fojtás által pl. ezen maximális érték felőre, azaz a jelen példában 6 atm.-ra esik le. Ez esetben az (x) rúd (II) pontja a 2. ábrán feltüntetett helyzetből az (N) nyomásmérő által a (II') helyzetbe húzatik 85 le. Az (r) relais rúd lefelé mozdul el, a relais működésbe jut, aminek folytán az (S) servomótor dugattyú felfelé mozog el mindaddig, míg az (I) pont, melyet most a (II') helytálló forgáspont körül elforduló 90 (x) riid mozgat, ismét a 2. ábrán feltüntetett középhelyzetbe nem kerül. Az (s) sei'vomótordugattyúrúd addig mozog el, míg csak az (x) rúd az (I—II'—III') helyzetbe nem jutott. 95 Miként látható, a servomótordugattyú, ha az (y) rudat a (III) ponttal kapcsoljuk, — az (y) rúd (IV) forgáspontját egyelőre helytálló forgáspontnak képzeljük — mindenkor oly helyzetbe fog beállni, mely 100 egy bizonyos beömlő nyomásnak felel meg. A servomótordugattyíi állását a (2) egyenlet értelmében azonban a töltés által is befolyásolnunk kell. 105 Ez azáltal van létrehozva, hogy a vezérmű által a töltéstől függően elállított (IV) forgáspont az (y) rúd két (V—IV) és (IV—III) karjának áttételi viszonyát a mindenkori töltés szerint változtatja. 110 Ugy az (V) pont, mint a (III) pont egyenes pályákban Amannak vezetve, melyek az (S—N—R) dugattyúlöketekhez párhuzamosan fekszenek. A (IV) csuklópontnak az egyes tölté- 115 seknél elfoglalandó helyzeteit egy egyszerű geometriai szerkesztéssel abból a feltételből határozzuk meg, hogy egy bi-