97326. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús szivattyú változó töltéssel és beömlő nyomással dolgozó gőzgépek, kiváltképen mozdonyok kazánjának táplálására

— 3 — zonyos alapul vett maximális nyomásnál az (V) pontnak — a servomótordugattyúrúd legfelsőbbb pontja, mely az (y) rúddal kapcsolódik — az ő függélyes pályá-5 ján oly helyzetet kell elfoglalnia, hogy ezen pálya legfelső (VII) (a O-töltésnek megfelelő) pontjától mért távolsága viszonyítva az (V) pont egész pályájának hosszához egyezzék a százalékokban ki-10 fejezett töltéssel. Ha a (IV) pontnak a különböző töltéseknél elfoglalandó helyzeteit egy bizonyos nyomásra már meghatároztuk, úgy ezek a helyzetek minden más nyomásnál is ugyanazok maradnak. A 2. 15 ábra geometriai viszonyaiból könnyen belátható, hogy a servomótordugattyúrúd felső (V) pontja minden beömlő nyomásnál és minden töltésnél oly helyzetet foglal el, hogy a felső holt állástól mért tá-20 volsága arányos a beömlő nyomásnak és a százalékokban kifejezett töltésnek szorzatával, miként azt (2) egyenletünk megköveteli. A 2. ábrából azt is kivehetjük, hogy a 25 (IV) pontnak oly egyenesen kell mozognia, mely az (V") pontot (0-töltés) a (III") ponttal (0 beömlő nyomás) összeköti. Az ábrából továbbá azt is látjuk, hogy 0 beömlő nyomás mellett (szabályozó 30 zárva) a servomótordugattyú bármilyen töltés mellett is legfelső (V") helyzetében tartózkodik, a (8) hajtórúdfej tehát az (1) pontban van és a dugattyúlöket ennek megfelelően zérus. 35 Ha azonban a töltés 0, amikor is a (IV) csuklópont a vezérmű által kényszerművesen vontatva az (V") helyzetben tartózkodik, úgy a servomótordugattyú ismét legfelső állásában van, akármilyen is 40 a beömlő gőznyomás; vagyis a szivattyú lökete ezen esetben is 0. A 2. ábrán az (y) és (x) rudazat a maximális töltésnek és maximális beömlő nyomásnak, a választott példában 80%-nak 45 és 12 atm.-nak megfelelő állásban van feltüntetve. Ezen állásban tehát a tápszivattyú löketének is maximálisnak kell lennie. A servomótordugattyú tényleg legalsó helyzetében tartózkodik, és ennek 50 megfelelően a szivattyú lökete tényleg maximális. 6 atm. beömlő nyomás és 80% töltés mellett a szivattyúszállításnak éppen félakkorának kell lennie, mint az előbbi ál-35 lás mellett. A 2. ábrán látjuk, hogy ha az (x) rúd 6 atm. nyomásnak megfelelően az (I), (III') helyzetet foglalja el, az (y) rúd, mely most a (III') és a (IV) pontokon megy át, a servomótordugattyúrúd felső pontját az (V') helyzetbe hozza, vagyis a 60 servomótordugattyú középállásában tartózkodik. Ennek megfelelően a (3) csuklópont az (u—v) szakasz felező pontjában fekszik és a szivattyú lökete a maximális löketnek fele. 65 6 atm. beömlő nyomás és 40% töltés mellett a betáplálás a maximális betáplálásnak 1

á része kell, hogy legyen és így tovább. Ha az (y) rudat elhagyjuk és csak az 70 (x) rudat tartjuk meg és a servomótor (s) dugattyúrúdját az (x) rúd (III) végpontjával kapcsoljuk, úgy az (S—N—R) szerkezet a szivattyúlöketet csak a beömlő nyomástól függően változatja. Ez az el- 75 rendezés oly esetekben nyer alkalmazást, melyekben a (2) pont kilengése nem állandó, hanem a mindenkori töltés szerint változtattatik. A (D) ütköző az (x) rúd (I) pontja ki- 80 lengésének kétoldali határolására és a relaisrúdnak az (x) rúd által átvitt erőhatások alól való tehermentesítésére szolgál. A (D) ütközőnek a mozdonysátorból tör- 85 ténő felfelé vagy lefelé való kimozdítása által elérhetjük, hogy a tápszivattyú valamely tetszés szerinti beömlő nyomás mellett is a maximális vagy a 0 beömlő nyomásnak megfelelő táplálásra állítta- 9° tik be; a (D) ütközőnek ily módon való kimozdítása által a tápszivattyút tehát a mozdonysátorból egészen kikapcsolhatjuk vagy a táplálás mértékét növelhetjük. Utóbbi akkor válik szükségessé, ha a gőz- 95 gép hengerében elfogyasztott gőzmennyiségen felül még egyéb gőzfogyasztások pótlását is akarjuk eszközölni. Az (N) nyomásmérő (g) csonkjának (1. ábra) a gőzvezetékből való elzárása és a 10° nyomásmérőben lévő gőznek vagy víznek a szabadba való gibocsátása által a tápszivattyút üzemen kívül lehet helyezni. Az 1—2. ábra szerinti kivitelnél a fellépő erőhatások figyelmen kívül vannak 105 hagyva, ezek azonban a tényleges üzem részére szolgáló kiviteleknél mindenesetre tekintetbe kell hogy vétessenek. Az 1—2. ábra szerinti kivitelnél a visszavezető rudak a (II) csuklópontban az (N) gőz- 110 nyomásmérő által átadott erők által terhelve vannak és ezek az erők az (y) és (x) rudakat, kiváltképen azonban kis töltés mellett az (y) rudat, hajlításra veszik igénybe, miután az (I) csuklópont elmoz- 115 dúlása a (D) ütköző által határolva van. Ezért, továbbá az (V) csuklópontban és az elcsúszó (IV) csuklópontban fellépő