97326. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús szivattyú változó töltéssel és beömlő nyomással dolgozó gőzgépek, kiváltképen mozdonyok kazánjának táplálására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI Jtllllü SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97326. SZÁM. — V/c. OSZTÁLY. Dugattyús szivattyú változó töltéssel és beömlő nyomással dolgozó gőzgépek, kiváltképen mozdonyok kazánjának táplálására.^ Szabó Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 16-ika. Oly gőzgépeknél, melyek változó fordulatszámmal, változó töltéssel és változó beömlő nyomással dologoznak — aminők kiváltképen a gőzmozdonyok — a munka-5 henger gőzfogyasztásának pótlására a kazánba betáplálandó víz mennyiségét a gyakorlat igényeinek megfelelő pontossággal a C = k n f p (1) 10 képlet fejezi ki, ahol C az időegységben betáplálandó vízmennyiség, k egy állandó, n a gőzgép fordulatszáma, f a töltés százalékokban, p a beömlő gőznyomás. Ha mozdonyoknál a szivattyúdugattyút 15 a rudazatról vagy a járókerekekről hajtjuk meg — ezek az úgynevezett járószivattyúk — úgy a betáplált vízmennyiség már arányos a gőzgép fordulatszámával, úgyhogy a szivattyúnak most már csak a 20 következő feltételi egyenletet kell kielégítenie: C = kl f p (2) (kl egy másik állandó) és ha a szivattyú ennek megfelel, úgy a kazánba minden-25 kor csak éppen annyi víz tápláltatik be, mint amennyi vizet gőzalakban a gőzhenger elhasznál. A találmány tárgya oly tápszivattyú, melynél a vízbetáplálás a töltéstől és a be-30 ömlő gőznyomástól a (2) egyenlet értelmében kényszerműves függőségben van vezérelve. Megkísérelték már járószivattyúknál a vízbetáplálást a töltéstől függően kény-35 szerművesen szabályozni. A beömlő gőznyomás ingadozásai ezeknél a szivattyúknál figyelmen kívül maradnak, holott ezek — kiváltképen gőzmozdonyoknál — a löketenkénti gőzfogyasztást ugyanúgy befolyásolják, mint a töltés ingadozásai. 40 A jelen találmány szerinti tápszivátytyúnál a szivattyú lökethossza a töltéstől és a beömlő gőznyomástól kényszerműves függőségben van változtatva. E célból a szivattyrí-dugattyú-hajtórúd külső vége 45 egy egy- vagy kétkarú lengőkaron van elcsúsztathatta n megerősítve, mely lengőkarnak egyik vége szilárdan van ágyazva es forgáspont gyanánt van kiképezve, míg másik vége a gép rudazata által alterna- 50 tív mozgásban tartatik. A szivattyúdugattyú-hajtórúd külső vége egy servomótoral van kapcsolva, amely ezt a hajtórúdvéget a lengő karon oly módon tolja el, hogy a szivattyú vízszállítása minden- 55 kor a (2) egyenletnek megfelelően megy végbe. A rajzon a találmány szerinti szivatytyúnak három foganatosítási példája van vázlatosan bemutatva, még pedig az 1. és 60 2. ábra oly kivitelt mutat, amelyen a találmánynak alapgondolata legvilágosabban magyarázható meg, míg a 3. ábra egy átmeneti foganatosítási alak a 4. ábrán feltüntetett azon foganatosítási alakhoz, 65 amely már a tényleges konstruktív kivitelre alkalmas. Az 5. ábra a nyomásmérő készüléket vázlatosan hosszmetszetben mutatja. Az 1. ábra szerint a (P) szivattyú- 70 dugattyú (p) hajtóriidja mozgását a lengő (k) karról kapja, melynek (2) vége a gőzgép keresztfejéről vagy a vezérműkuliszszának valamelyik végpontjáról egy (kl) kar közvetítésével alternatív mozgásban 75 tartatik; a (k) kar másik (1) vége helyt-