97212. lajstromszámú szabadalom • Mechano-thermo-pneumatikus lokomotív
— 2 — az égési gázok kiterjedése történik, a többi pedig a pneumatikus kamra. A találmány ezenkívül azon teljes mótorcsoport elrendezésre is vonatkozik, me-5 lyet a főmotor és a kiegészítőmótor képeznek. Ennek az elrendezésnek olyannak kell lennie, hogy a főmotor a kiegészítőmotorral való kapcsolata dacára, egyetlen időpillanatban se akadályozhassa a ki-10 egészítőmótor működését és megfordítva, hogy a kiegészítő mótor ne akadályozhassa a főmotor szabályos működését. E célból a két mótor egymástól függetlenül forog. Csakis egy tartány útján állnak 15 egymással kapcsolatban, melyben a kiegészítő mótor levegőt raktároz el, a főmotor pneumatikus kamráinak táplálása céljából. A találmány ezen részét később részletesen leírjuk. Mindenesetre már 20 most megjegyezhetjük, hogy a főmotor kisegítésére szolgáló sűrített levegő nem hatol be a főmotor égési kamrájába, ahol az égési gázok kiterjedése történik és ezáltal egyetlen időpillanatban sem akadá-25 lyozza annak thermikus mótor gyanánt való működését. így tehát a főmotor kettős mozgató erő felett rendelkezik, azzal mely vele szerves összefüggésben van és amely égési kamrájában fejlődik és azzal, 30 melyet kívülről, sűrített levegő alakjában kap. Fentieken kívül a találmány tárgyát képezik a gépnek a továbbiakban leírandó kiviteli részletei. 35 A csatolt rajzokon a találmány szerinti lokomotív példaképeni kiviteli alakja vázlatos ábrázolásban van feltüntetve. Azonos hivatkozási számok azonos alkatrészeket jelölnek. 40 A 2. és 3. ábrán a lokomotív alvázát (1) jelzi. Az (1) alvázat a (2) futókeréktengely és a (3, 4 és 5) hajtókeréktengelyek hordják, melyek kerekeit a (6) és (7) kapcsolórudak kapcsolják össze. A (8) álten-45 gely az alvázra erősített (9) és (10) csapágyakban forog és a (11) és (12) forgatytyúkban végződik. Ezek a forgattyúk a (13) és (14) hajtórudak segélyével a (6) és (7) kapcsolórudakhoz vannak kap-50 csolva. A (8) áltengelyre van ékelve a (15) fogaskerék, melybe a (16) és (17) fogaskerekek kapaszkodnak. A thermo-pneumatikus főmótort (18) jelzi. A (18) motornak tizenhat, négy csoportra osztott hen-55 gere van. A (18,, 182 , 183 és 184 ) csoportok mindegyike négy-négy hengert foglal mabába, A (18,) és (18J hengercsoportokat a (16) fogaskerék közbeiktatásával az ehhez erősített forgattyútengelyek kapcsolják össze, míg a (18.s ) és (184 ) hengercsoporto- 60 kat ugyanilyen módon a (17) fogaskeréK közbeiktatásával egy másik forgattyútengely köti össze, rigyhogy a négy henger-csoport teljesítményét a (3, 4, 5) hajtótengelyekre a (15, 16 és 17) fogaske- 65 rekek, a (8) áltengely, a (13) és (14) hajtórudak és a (6) és (7) kapcsolórudak viszik át. A négy csoport egyesített teljesítménye íorgattyútengelyeik viszonylagos helyzete folytán gyakorlatilag folytonos 70 erőátvitelt biztosít a (8) áltengelyre. Amint látni fogjuk, a forgattyútengelyek mindegyike a mótor teljesítményének csak negyed részét, a (16) és (17) fogaskerekek pedig egyenként csak felét 75 viszik át. Ebből az következik, hogy a forgattyútengelyek és a fogaskerekek könnyebben megszerkeszthetők és olcsóbbak, mintha a mótor valamennyi dugaty•• tyúja ugyanazon forgattyútengelyhez 80 volna kapcsolva, ez utóbbi pedig egyetlen fogaskerékhez. A (19) kiegészítőmótort a főmotor (18) hengercsoportjaihoz hasonlóan, négy hengerből álló csoport képezi. Forgattyúten- 85 gelyének egyik vége a (20) dinamóhoz, másik vége pedig a (21) lendítőkerékhez van kapcsolva. A (22) sűrített levegő tartány a (23) és (24) vezetékek és azok elágazásai révén a 90 (18) mótor pneumatikus kamráival, a (27, 28, 29 és 30) vezetékek révén pedig a (19) mótor pneumatikus kamráival áll összeköttetésben. A következők jobb megérthetősége ked- 95 véért röviden emlékezetbe idézzük az alkalmazott thermo-pneumatikus mótor szerkezetét és működését. A rajz 4. ábrája az ilyen mótor egy hengerét mutatja, két dugattyúból álló mozgó alkatrésszel, 100 hosszmetszetben. A leírás egyszerűsítése kedvéért feltételezzük, hogy a mótor robbanómotor és négyütemű. A henger (31) kamrája a thermikus munkakamra, azaz az a kamra, melyben 105 az elégés és az elégés által fejlődött gázok kiterjedése végbemegy. A (32) és (33) kamrák képezik a pneumatikus munkakamrát, azaz azt a kamrát, mely a levegőt beszívja, midőn a (34) és (35) dugaty- 110 tyúk kompresszorok gyanánt működnek, vagy ahová a sűrített levegő belép, midőn ezek a dugattyúk motorok gyanánt működnek. Ez utóbbi kamrákat a (36) üreges válaszfal, továbbá a (34) és (35) 115 dugattyúk határolják. A (37) forgattyú-
