97184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes lángú, béltelen gyertyák előállítására

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97184. SZÁM. — XT/e. OSZTÁLY. Eljárás színes lángú, béltelen gyertyák előállítására. Obhliclal Walter vegyész Wien. A bejelentés napja 1928. évi julins hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi május hó 10-ike. Találmányom eljárás színes lángú, bél­telen gyertyák, például karácsonyfagyer­tyák előállítására. Ezt a feladatot nem si­került eddig egyszerű módon, kifogástala-5 nul és olcsón megoldani. Színes lángok előidézésére éghető anya­gok és oly fémsók keverékét szokás meg­gyújtani, mely sók a lángot sajátos színre festik. Ez azonban csak aránylag magas 10 hőmérsékleten (800—2000 C fok) követke­zik be az eddig e célra használt fémsók alkalmazásánál, miért is ezek a sók nem alkalmazhatók közönséges stearin- vagy paraffingyertyákhoz, melyek elégetve leg-15 feljebb 600—700 0 fok hőmérsékletet fej­lesztenek. A fémvegyületek nagyrésze azért sem használható, mert zsírokban, paraffinben, viaszban és stearinben nem oldódnak, legfeljebb suspendálódnalt. 20 Megkísérelték stearinport fémsókkal ke­verni és bél köré sajtolni, de ez sem veze­tett sikerre, mert a sók a viasz égése köz­ben különválnak, a bélnél összegyűlnek, ennek pórusait eldugják, a bél égőanya-25 got felszívó képessége megszűnik és a gyertya elalszik. A stearinben oldható fémvegyületek al­kalmazásának a hibája ugyanaz, mert a stearin elég ós a fémsó ugyancsak a bél-30 hez tapadva visszamarad. Léteznek ugyan könnyen olvadó fém­vegyületek is, organikus fémvegyiiletefc. az alkylek. Ezeknek azonban az a hibája, hogy a levegőn maguktól meggyulladnak 35 és nagyobbrészt mérges folyadékok (zink­methyl, káliummethyl, stb.) ezenfelül drágák. Nehéz ilyen gyertyákat előállítani azért is, mert a szénláng színe más színeket el­nyom. Megkísérelték ugyan, a gyertyák 40 anyagát oxigénleadó anyagokkal keverve, a szénláng hatását gyengíteni. Ezek a kí­sérletek sem jártak említésre méltó si­kerrel. Azután kék lánggal égő gyertya­anyagokkal is kísérleteztek. Ilyen anya- 45 gok találhatók az egy- és többázisú, ala­csony, aliphatikus carbon- és oxysavak esterei és amidjai sorában. A nehezen illó fémsók most is meghiúsították a si­kert. Az sem használt, hogy a fémsókkal 50 kevert esterekhez és amidekhez oxygen­leadó anyagokat kevertek, a láng hőmér­sékletének fokozása céljából. A fémsók ekkor is csak a gyertyaláng köpenyében jutottak érvényre. 55 Fémsókkal impregnált béllel sem ér­hető el siker, mert a bél a láng magjában marad, csak a bél csúcsa nyúlik a láng forróbb köpenyrészébe. Megkísérelték még a fémsókat a bél 60 mellé helyezett sodronyokon vagy üveg­csövecskékben alkalmazni, sőt lángfestő fémsodronyt is tettek a bél mellé a gyer­tyába, nagyon kevés sikerrel. Találmányom szerint a gyertyák ma- 65 gasabb hőmérsékleten olvadó égőanyagok és oxygenhordozók keverékéből, bél nél­kül készülnek, például 2 rész faliszt és 6—12 rósz ammoniumnitrát keverékéből. Ha ehhez a keverékhez 0.04—0.08 rész II- 70 thium- vagy strontiumsót adunk és meg­gyújtjuk, a keverék erősen világító vörös lánggal fog égni. Az ammoniumnitrat tudvalevőleg mintegy 120—160 C fokon olvad és nitrogénoxydullá meg vízgőzzé 75 bomÖk. Égő anyag jelenlétében azonban a nitrogénoxydul nitrogénre és oxygénre bomlik, a nitrogén azonnal elillan, az oxy-

Next

/
Thumbnails
Contents