97184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes lángú, béltelen gyertyák előállítására

— 2 — gén pedig széndioxidot és vízgőzt ké­pezve. A keverék elégésénél keletkező hő a fémsókat is izzásba hozza. A keverék élénk színű lánggal, zajtalanul és mara-5 dék nélkül ég el. A poralakú keverék azonban nehezen gyújtható meg. Ha azonban vizet nem tartalmazó ragasztó anyagot adunk hozzá és gyertyát sajtolunk belőle, a gyertya 10 könnyen gyújtható meg, de aránylag gyorsan ég el. Lassabban égő gyertya úgy készíthető, hogy a keverékhez több ammoniumnitrátot és 2—5% ammonium­karbonátot vagy ammoniumoxalátot is 15 adunk. A faliszt más cellulózszerű anyaggal is helyettesíthető, például papirliszttel, lyko­pódiummal, szalmaliszttel vagy ilyen anyagok xnononitro- vagy dinitro-vegyü-20 leteivel, például kollodiumgyapottal. Po­limerizált aldehydek is alkalmazhatók, például metaldehyd és paraldehyd. Aszerint, amint a gyertya több, vagy kevesebb ammoniumkarbonátot vagy 25 ammoniumoxalátot tartalmaz, a gyertya rövidebb, illetve hosszabb lánggal fog égni. Az utóbb említett két adalék külön­külön, vagy együtt is alkalmazható és a 30 gyertya anyagában egyenletesen elkeve­rendő. Az ammoniumkarbonát és az am­moniumoxalát maradék nélkül elgőzölög, illetve elég, még pedig nitrogén-, szén­dioxid és vízgőzzé válva. E termékek gá-35 zok és gőzök, melyek a lángot nem táplál­ják és a, láng égő és izzó gázait felhígít­ják. Sok fojtógáz a lángot eloltja, mert a láng hőmérsékletét leszállítja és az am­moniumnitrát nem fog megolvadni. 40 A gyertya elégését lassító, fojtógázt­képző adalék gyanánt használható még például oxamid, húgyanyag, cyanűrsav és általában minden alacsony molekulájú .nitrogéndús szerves vegyület, mely ma-45 radék nélkül vagy csekély mennyiségű szén hátrahagyásával elgőzöltethető. Minthogy az ammoniumnitrát nagyon higroszkópikus, nem szabad víztartalmú kötőanyagokat alkalmazni. Célszerű kötő-50 anyagok a inethyl- vagy aethylalkoholos gyanta- vagy viaszoldatok, például kolo­fónium- vagy mastix-oldatok. Használha­tók még cellulózoldatok (zaponlakk) vagy aetheres gyantaoldatok, esetleg kol-55 lodium is. E kötőanyagokban foglalt cse­kély mennyiségű gyanta vagy viasz nem idéz elő szénlángot, a fölös ammonium­nitrát oxidáló hatása folytán. Kötőanyag nélkül is készíthetők gyer­tyák az említett keverékből, többszáz 60 atmoszféra nyomással, tablettaprésekben. Az így sajtolt gyertyákat célszerű gyanta­vagy viaszoldatba mártani a vízszívó ké­pesség csökkentése céljából. Az oxigénátadó anyagok közül olyanok 65 választandók, melyek i'iist nélkül és szag talanul illannak el. Ilyenek az ammo­niumnitrát, ammoniumnitrit vagy a nitrovegyületek. Példaképem keverékek: 70 2 rész metaldehyd, 2 rész faliszt, 12—15 rész ammoniumnitrát, 1—1.5 rész ammo­niumkarbonát és 0.05—0.1 rész lithium­karbonát. Ez a keverék vörös lánggal ég. Polymerizált aldehyd nélküli keverék: 75 2 rész faliszt, 6—10 rész ammoniumnit­rát 0.8—1.5 rész ammoniumkarbonát és 0.3 rész rézkarbonát. Ez a keverék zöld lánggal ég. E kompozíciókból kötőanyaggal vagy 80 anélkül sajtolt és megszárított gyertyák meggyújtva úgy égnek, mint a .közönsé­ges gyertyák, csakhogy színes lánggal és nem csöpögnek. Vörös lángú gyertyákhoz célszerű több- 85 féle festősót keverni. Például lithium-, stroncium- és rubidiumsókat, esetleg kal­ciumsókat is. E négy fémvegyület együtt alkalmazva élénken világító vörösre festi a lángot. 90 Zöld lángú gyertyákhoz ugyancsak cél­szerű többféle festőszert együttesen alkal­mazni. Például rézsókat, thalliumvegyü­leteket és bórsavat. A rézsók ne tartal­mazzanak klórt, mert akkor kékre festik 95 a lángot. Ezek a gyertyák nehezen gyulladnak meg. Ez okból könnyen gyulladó csúcs­résszel láthatók el, például bengáli keve­rékből. A csúcsrész oly kompozícióból ké- 100 szülhet, mely a gyertya többi részével azonos színű lánggal ég, de hatásosabb, ha a csúcsrészt más színű lánggal égő anyagból készítjük. Tarka színű lánggal égő gyertyák is ké- 105 szíthetők, például két, különböző színű lánggal égő gyertyát egymásmellé ra­gasztva. Ilyen tarka lángú gyertyák úgy is készülhetnek, hogy különféle kompozí­ciókat tartalmazó sajtók szájcsöveivel ki- 110 sajtolt anyagrudak egy gyertyává egye­síttetnek. A gyertya, hosszában is következhetnek egymásra különböző színű lánggal égő keverékek, mely esetben a gyeítyaláng 115 színe a gyertya égése közben változni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents