97075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona, liszt és egyéb gabonakészítmény tartóssá tételére
Meg-jelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97075. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás gabona, liszt és egyéb gabonakészítmény tartóssá tételére. Legendre René André a Tudományos és Ipari Kutatások és Találmányok Nemzeti Intézetének műszaki főigazgatója Páris. A bejelentés napja 1927. évi november hó 9-ike. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi április hó 2-ika. Ez a találmány gabona, liszt és egyéb gabonakészítmény — pl. hasított vagy aprított gabonaszem, gabonatöret, vagy a gabona osztályozása után fennmaradó 5 valóságos hulladék — tartóssá tételére szóló eljárásra vonatkozik. Célja pedig az ismert eljárásokkal szemben jelentékenyen megjavítani a konzerválást. 10 A találmány értelmében a gabonát, (lisztet stb. gabonakészítményt) oly módon kezeljük, hogy diasztáze-sejtjeiknek savtartalmát megnöveljük és pedig úgy, hogy természetes savtartalmuk olyan ér-15 itelemben változzék meg, hogy a pH-értékek növekedjenek és pedig célszerűen pH7 fölé szaporodjanak, ahol pH alatt valamely oldat hidrogén-iónjai koncentrációjának logaritmikus kifejezése (hidrogén-20 koefficiense) értendő. Ha ugyanis valamely test savanyúsági állapotát pHx fejezi ki, vagyis x = log í 1 ) \ hidrogén iónok koncentráltsága / akkor ebből a készletből világosan kitü!5 nik, hogy minél több hidrogén-ión foglaltatik valamely oldat térfogat egységében, annál inkább csökken az x értéke. A pH2 kifejezés savas oldatnak felel meg, a pH7 kifejezés közönbös oldatot je;o lent, a pH8 kifejezés pedig lúgos oldatra vonatkozik A találmány keretébe az említett alapgondolaton kívül még bizonyos olyan további intézkedések tartoznak, amelyek különösen előnyösöknek bizonyultak és az 35 alábbiakban közelebbi megmagyarázásra kerülnek. Vonatkozik továbbá ez a találmány bizonyos alkalmazási eljárásra és bizonyos oly kiviteli eszközre (szerre), valamint-40 anyagokra és különleges készülékekre, amelyek az említett alkalmazási eljárás végrehajtását lehetővé teszik és végül magára a találmány szerint kezelt gabonára, lisztre és egyéb gabonakészítményre is. 45 A találmány világos megértésére szolgáljon a következő néhány kiviteli példa: A találmányi gondolatnak egyik célszerű gyakorlati kivitele abban áll, hogy a konzerválandó gabonát, illetőleg a ga- 50 bonakészítményt legalább egy olyan só hatásának vetjük alá, amely gyenge savból és erős bázisból keletkezett. Ilyen só gyanánt valamely nátrium-, vagy kálciumsó jön figyelembe. 55 Az említett só helyett a kezelendő gabona vagy gabonakészítmény kellő erősségű szabad bázis hatásának is kitehető. Emellett pedig bármely bázis alkalmazást nyerhet, csupán azt a feltételt kell kielé- 60 gítenie, hogy ne legyen mérges, illetőleg ne alkosson a kezelt készítménnyel olyan vegyületet, amely az élő lényekre — amelyek számára ezek a készítmények szánvák — mérgező hatású. A gabonakészít- 65 ményeknek az említett sóval vagy az említett bázissal való kezelése úgy kell történjék, hogy a diasztáze-sejtek savtartalma növekedjék és a természetes savtartalommal szemben növekedő pH-érték ér- 70
