96701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányok, kátrányolajok ásványolajok és más főként szénhidrogénekből és kreozotanyagokból álló keverékeknek technikailag értékes frakciókra való szétbontására

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 96701. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Uoo Eljárás kátrányok, kátrányolajok, ásványolajok és más, főként szénhidrogénekből és kreozotanyagokból álló keverékeknek technikailag értékes frakciókra való szétbontására. dr. Kárpáti Jenő oki. vegyészmérnök, m. kir. kísérlet ügyi állomás vezető fő vegyész és dr. Hübsch H. György bankár, m. kir. főtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 13-ika. A 93.941. sz. szabadalomban leírt kátrányoknak vagy kátránypárlatoknak szótválasztását célzó eljárás lényegében abban áll, hogy a szétbontandó nyersanya-5 got hevítés közben, nyomás alatt, hígított oldószerek hatásának vetjük alá, úgyhogy egy f'enólmerites, vagy legalább is fenolokban szegény olajréteg és egy, a fenolokat tartalmazó oldószerréteg áll 10 elő. Ezután az utóbbi, a hőmérséklet és a nyomás fentartása mellett, elvezetjük, majd a túlnyomást lehűtés közben megszüntetjük, az eközben kiváló fenolokat elkülönítjük és a fenólmentes oldószert a 15 nyersanyagba visszavezetjük. Azt találtuk, hogy hasonló módon nemcsak kátrányok és kátránypárlatok, hanem ásványi olajok és általában bármely más, a választott munkahőmérsék-20 léten cseppfolyós, főként szénhidrogénekből és fenolokból álló keverék alkotórészeire bontható szét. Kitűnt továbbá, hogy az oldószer fajlagos oldóképessége a hőmérsékleti viszonyokon kívül, főleg a 25 higítás mértékének változtatásával befolyásolható. Ezen a megállapításon elindulva, sikerült az alkatrészek kivonását, fokozatosan töményebb oldószerek alkalmazása útján, csoportonként véghezvinni, 30 vagyis a kátrány egyes alkatrészeit fokozatosan csökkenő oldhatóságuk sor rendjében oldatba hozni. Az egyes alkatrészek kivonása eközben csaknem kvantitative, és meglepő módon, lényegileg az 35 egyes kémiai csoportok rendjében volt keresztülvihető. A megállapított, bár mindenesetre csak közelítő és számos tényezőtől függő sorrend nagyjából a következőleg alakult: ketonok, pyridinek, karbolsavak; gyantaszerű termékek; naf- 40 talin, aszfalt- és bitumentartalmú termékek; többértékű fenolok, telítetlen szénhidrogének; telített szénhidrogének. Kitűnt továbbá, hogy a munkahőmérsékletnek bizonyos határig való növelé 45 sével a kivont „kreosotanyagok" menynyisége, tisztasági fokuk káros befolyásolása nélkül, szintén növekszik. Magyar barnaszénből nyert kátrányolajból pl. 11.40%-os alkohol, egyébként azonos kö- 50 riilmények mellett, 130°-nál 103 g., 70°-náJ viszont csak 28 g. kreozotot vont ki s emellett mind a két kreozotpróba 20%-os nátronlúgban egyenlőkép teljesen oldódott. 55 Az ilyfajta olajoknak szétbontására, a jelen találmány szerint tehát, az a műszaki szabály állítható fel, hogy úgy az eljárási hőmérséklet, mint az oldószer töménysége tág határok között változtat- <30 ható s így minden egyes nj'ersanyaghoz, ill. ugyanazon nyersanyag különböző alkatrészeihez a lekcélszerűbb reakcióviszo nyok választhatók. Így pl. ha oldószer ként etilalkoholt alkalmazunk, a tömény- 65 ség határai kereken 12% és 40%, a hőfokhatárok pedig kereken 90° és 150° között változtathatók. Az ismert alkoholos mosó" eljárásoknál, amelyeknél a munkahőmér séklet az alkalmazott oldószer forrás 70