96539. lajstromszámú szabadalom • Axiális beömlésű lapátos kerékrendszer

a futókeréklapátfelület emelkedési szögének a késlekedésnek megfelelő csökkenését vonja maga után mindkét futókerékéi felé. Ez az emelkedési szög lényegesen 5 kisebb, mint azon axiális emelkedési szög, mely a hengermetszetben ugyanabban a pontban a keresztsíkkal eredményeztetik. A futókeréklapátok számára gömbalakú forgási felületek elrendezése és helyzete, 10 a fúvókacsatornán belül, a főkeresztmetszetnek nevezett keresztsíknak meghatározott geometriai függőségét tételezi fel a iúvókacsatorna maximális sebességi zónájának keresztmetszetétől, mely ke-15 resztsíkban, szabályos sokszöget képezve, a forgási tengely köré csoportosított forgási feliiletközéppontok feküsznek. E két keresztmetszet tengelyirányú távolsága a sokszögbe írt körnek egy a főkereszt-20 metszet felett a sokszög köré írt kör átmérőjével képezett félgömbfelületre való vetületével van megadva, mely körben a vetítő körfelület a csatorna maximális sebességi zónájának vezető keresztmet-25 szetnek nevezett keresztmetszetét képviseli. Az ily módon a lapátok száma által meghatározott vezető keresztsíknak a rendszer forgási tengelyével képezett met-30 szési pontja egy derékszögű háromszögnek harmadik pontját adja, mely háromszögnek derékszöge, a rendszer keresztmetszetében, valamint hosszmetszetében, a futókerék forgási tengelye sokszögének 35 középpontjában fekszik, mely háromszögben továbbá a nagyobbik befogó a sokszög köré írt kör sugarát, az átfogó a futó- és vezetőkerékfelületek legnagyobb körének sugarát és a kisebbik befogó, egy 40 fél sokszögoldal hoszában, két, a fúvóka hossztengelyében egymást érintő, a fiitókerékagykatenoid nagyságának meghatározására szolgáló gömbfelület sugarát képviseli. 45 Ezt a háromszöget emelkedési háromszögnek fogjuk nevezni, mert az átfogója mellett fekvő két szög egyúttal a futókerékfelületeknek axiális, egy bizonyos hengermetszetben kiadódó emelkedési szö-50 geinek felel meg, melyeken a futókeréklapátok határolására szolgáló görbék mennek keresztül. A gyűrűfúvókacsatorna alkotása, valamint a futó- és vezetőkerékfelületek hatá-55 rolása és helyzete egy ideális geometriai vonatkozási rendszertől függ. Ezt a rendszert egy, valamennyi vezető- és futókerékfelületen a fúvóka hossztengelyével párhuzamosan keresztülhatoló henger, melynek vetülete, a keresztmetszetben, a 60 sokszögbe írt kör, valamint egy kettős körkúp képviseli, melynek a fúvóka tengelyében fekvő magassága a henger átmérőjével és alapja, a vezetőkeresztsíkban, a henger keresztmetszetével egyenlő. 65 A mellékelt rajz 1—4. ábrákon a geometriai vonatkozású rendszernek a futókerék lapátjainak vagy a sokszög sarkainak számától való függősége van bemutatva szabályos tízszöggel és szabályos 70 hatszöggel és pedig az 1. ábra a tízszög keresztmetszetét, a 2. ábra hosszmetszetét, a o. ábra a hatszög keresztmetszetét és a 4. ábra hosszmetszetét tünteti fel. Emel- 75 lett a 2. és 4. ábra jobb- és baloldala két különböző megoldást szemléltet. Az (A) forgási tengely körül sorakoznak a szabályos sokszögek (1—10) és (1—6) sarokpontjai (1. és 3. ábra). A sokszögek 80 köré írt (U) körök, a 2. és 4. ábrának megfelelő hosszmetszetekben, a főkeresztmetszetnek nevezett (H—H) egyenesek mutatkoznak. Ezen keresztmetszet felett domborodnak a sokszögek köré írt (II) 85 köröknek a (Hl) sugárral bíró (K) félgömbjei, melyekre a sokszögekbe írt (E) körök levetítve, a Ar

ezetőkeresztmetszetnek nevezett (L—L) egyenest szolgáltatják. A (H—H) fő- és (L—L) vezető- 90 keresztmetszetnek, a 2. és 4. ábrán rajzolt hosszmetszetekben, az (A) forgási tengellyel való (a) és (c) metszéspontjai a (b) ponttal, mint a sokszögek egyik sarokpontjával, az úgynevezet emelkedési há- 95 romszög sarokpontjait képezi, mely háromszögben az (R) átfogó, az 1—4. ábrákban, a futó- és vezetőkerékfelületekhez, a (13) gömb- vagy ellipszoidfelületek legnagyobb köreinek sugarát, a (Hl) nagyob- 100 bik befogó a sokszögek köré írt (U) körök sugarát és az (r) kisebbik befogó két, a fúvóka hossztengelyében egymást érintő (f) gömbfelületnek sugarát képviseli, mely gömbfelületekhez az agykatenoid (g) kör- 105 íve fekszik. A vonatkozási rendszert a 2. és 4. ábrán rajzolt hosszmetszetekben feltüntetett, a rendszeren az (A—A) forgási tengellyel párhuzamosan keresztülvonuló (Z—Z) 110 henger képezi, mely az 1. és 3. ábrán rajzolt keresztmetszetekben, a sokszögekben írt (E) körök vetülete gyanánt adódik, valamint egy a 2. és 4. ábrán látható (D) kettős körkúp, melynek a rendszer (A—A) 115 forgási tengelyében fekvő magassága egyenlő alapjának átmérőjével, mely alap az (L—L) vezető keresztmetszetben fek-