96539. lajstromszámú szabadalom • Axiális beömlésű lapátos kerékrendszer

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96539. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Axiális beömlésű lapátos kerékrendszer. Schlotter György Artúr mérnök Dresden. A bejelentés napja 1926. évi március hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi március hó 2ika. A találmány mindkét oldalon (a futókerék előtt és mögött) kibővülő, fúvókaalakú tokkal bíró, axiális beömlésű lapátos kerékrendszerre vonatkozik. Az ujdon-5 fiág abban áll, hogy a futókeréklapátok és a közeget ki- ós bevezető-készülékeknek vezetőfelületei gömb- vagy ellipszoidxelületek részeiből vanak alkotva és hogy ezek a felületek a mindkét oldalon ki-10 bővülő gyűrűfúvókacsatornában úgy vannak ágyazva, hogy körfelületeik a gyűrűíuvóka, hossztengelyének keresztsíkjaiban fekiisznek és közép- vagy súlypontjaik a fúvókatengely körül olyan sugarú, 15 koncentrikus körökben vannak elrendezve, mely sugár kisebb, mint azok legnagyobb körének sugara. A jelen találmány szerint a centrifugális és csavaros kerekek összes előnyeivel 20 bíró, olyan egységes típus létesül, mely sugárirányú, valamint tengelyirányú áramvezetésnél a csavaros kerekek nagy tömegeit centrifugális kerekek túlnyomásával feldolgozza. Minthogy e kerék 25 munkamódjának megváltoztatásával a folyadékokban és gázokban rejlő áramlási energia azonos hatással létesíthető és dolgozható fel, ezért ez a rendszer nemcsak hajócsavarokhoz, szivattyúkhoz és fúvók-30 hoz, hanem gőz-, gáz-, szél- és vízturbinákhoz is alkalmazható. A fent ismertetett találmány azt célozza, hogy a lapátos kerekeknek, főleg a hajóhajtáshoz alkalmazott csavaros pro-35 pellereknek szerkesztésénél és számításánál fellépő ama nehézségeket kiküszöböljük, melyek, az energiaátalakuláson kívül, főleg abból származnak, hogy ezen áramlási folyamatoknak pontos matema-40 tikai követése lehetetlen és pedig azáltal küszöböljük azokat ki, hogy a lapátos kerékrendszer valamennyi részéhez olyan gömb- vagy gömbhöz hasonló felület- vagy testalakokat használunk, melyek a természetben a felület és a térfogat 45 szempontjából a legelőnyösebb működési alakokként jelennek meg. Minthogy e felületek, egészben vagy részeikben, a nem-euklidikus geometriának vannak alávetve, ezen csoportosítást rendszer geo- 50 metriai szemléltetésére, az euklidikus geometriának megfelelő, ideális vonatkozási rendszerhez vannak kötve, úgyhogy a folyadékok és gázok valamennyi mozgási folyamatra, az összrendszeren belül, a 55 mai liydrodynamika tanításainak felel meg. Az axiális lapátos kerekek elvének megfelelően, ekkor, mely kerekek az energia, átvitelét a forgási tengely körül elrende- g(> zett munkafelületek keringő mozgásával végzik, az áramcsatornát, mindkét oldalon, gyűrűfúvókaalakúan és a futókerékagyat, mint a csatornafalak részét, katenoidfelület gyanánt kell kiképezni. 65 Az áramcsatornának kétoldali, gyűrűfúvókaalakú kiképzése folytán az áramcsatorna legkisebb átömlőkeresztmetszetében a legnagyobb áramsebesség zónája Összeesik a futókeréklapátfelület kereszt- 70 metszetének közepével. A futókerékagynak katenoidfelület gyanánt való kiképzése és a külső fúvókaköpenynek azonos, megfelelő alakítása folytán a közegnek centripetális és centrifugális be- és 75 kivezetése adódik, mely a futókerékfelületen belül, a maximális sebességi zóna mindkét oldalán, az áramsebességnek késlekedését és kétszeri megváltozását idézi elő. Ez, az eredő árampálya metszetében, 80