96471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tiszta hidrégénnek folytonos üzemben való előállítására

- 2 — Hideg levegőnek bejutását gondosan meggátoljuk és elég erősen fűtünk, hogy (8)nál vízgáz fejlődjék, ami, gyakorlati értelemben, 70% hidrogénnek kitermelését 5 teszi lehetővé, A tüzelőanyag hőfoka változásnak nincs kitéve, mert a tüzelőanyagot kívülről folytonosan ugyanazon számú lángzó fűti és mert a túlhevített gőzmennyiség is 10 folytonosan ugyanaz marad, úgyhogy a fejlesztett vízgáz, összetétele tekintetében, állandóan azonos. Az (1) retorta vagy generátor felfelé (9) oszloppal van meghosszabbítva, mely-15 ben a generátorból jövő vízgázt hidrogénnel dúsítjuk. A vízgáznak a (9) oszlopba való bevezetésére, illetőleg beszivatására venturicsövet lehet az oszlopba befúvott vízgőzt .20 bevezető (11) vezetékbe bekapcsolni, amikor is a vízgáznak hidrogénben való dúsítása a legmagasabb fokot éri el. A massza fűtéséhez szükséges meleget az alsó (1) generátornak forró gázai szol-25 gáltatják. Az égési gázok (12)-nél távoznak és pl. a szükséges vízgőz túlhevítésére hasznosíthatók. Természetesen a retorta, úgyszintén az oszlop más eszközökkel is fűt-30 hetők, fontos csak az, hogy a fűtés kívülről történjék. A (9) oszlopból kilépő gázt, (13) vezetéken át, ismert fajtájú (17) kondenzációs tisztítóba vezetjük, mely mésztejet (regeneráló hulladékokat) tartalmaz 35 a szénanhidridnek és a szénpornak elkülönítésére, onnan pedig egy külön tisztítóba, melyben a hidrogént tökéletesen megszabadítjuk a szénoxidtól és egyéb gázoktól. Ez a tisztító egymással össze-40 kötött, függélyes (14, 15, 16) csövekből áll, melyek a (19) tűzálló anyaggal körülvett (18) kamrában (lásd a metszetet) vannak elrendezve. A (18) kamrát, az emeletszerűen elren-45 dezett (20) lángzókkal, a tapasztalat útján megállapított hőfokra hevítjük. A (17) tisztítóból kilépő gáz, a (21) vezetéken át, a (14) első csőbe jut, ebben felfelé áramlik, azután, a (15) csőben újból lefelé 50 halad, majd a (16) csőben ismét felszáll, ami a gázoknak hosszú utat biztosít, mielőtt azok a rajzon fel nem tüntetett gazométerbe jutnak. A berajzolt nyilak a gáz útját jelzik. A (14, 15, 16) csövek saját-55 szerűen előállított szódamésszel vannak megtöltve, mely a szénoxid és a vízgázban jelenlévő más tisztátlanságok legkisebb mennyiségeit is elkülöníti. Ezt a szódameszet a következő módon állítjuk elő: 60 A szódamész, fogalmi meghatározása szerint, mésznek és szódának keveréke, melyet marómésznek szódaoldattal való oltása és a keveréknek olvasztó tégelyben való kalcinálása útján kapunk. Emellett 65 szódaoldatot feleslegben teszünk hozzá, hogy a masszának a szükséges kötőanyagot adjuk és hogy, lassú kalcinálás után, a kívánt alakot biztosítsuk. Ez a művelet a (14, 15, 16) csövekben 70 megy végbe a szódamésznek regenerálódás! periódusa közben. Ezt az égetett szódameszet azután 5% szódaoldattal, 95° C-nél, 1 kg szódamészre 800 g-t tevő arányban oldjuk, úgyhogy 75 finom szódameszet kapunk. Ez a finom szódamész azután egy kúpalakú, zárt, szellőztetett kiválasztóba jut, melyben a nem-oltott részecskék, melyek, üzemközben, a gázok keresztülhaladását a retor- 80 tákon elzárhatnák, kiválasztatnak. A finom szódameszet azután válaszfalakkal kb. 50 X 300 X 30 mm méretű négyszögletes rekeszekre osztott formákba szórjuk. A valaszi'alak a kidobót képező, mozgatható 85 fenéken nyugosznak. A formák végnélküli szállítószalagon vannak elrendezve, melyen a szódamészport szódamésztejoldattal vagy szódaoldattal való befecskendezésnek tesszük ki 50° C-nál. Ez a be- 90 fecskendezés fokozatosan történik, úgy hogy folyékony pép nem keletkezhetik a formákban, mert az oldat csak lassan hatol be a szódamészporba és további befecskendezés csak akkor történik, ha az 95 első befecskendezés oldata már keresztülhatolt a szódamészporon. A befecskendezések száma úgy van megállapítva, hogy a formák, ha a szállítószalagnak végéhez értek úgyszólván szódamészhydrát-bri- 100 kelteket tartalmaznak, melyek könnyen levehetők róluk és fa-szérűkre helyezhetők, melyeken a szódamész előállítása után néhány óra múlva, szilárd alakot kapnak. 105 Az eljárás keveréssel is foganatosítható, azonban a fent ismertetett előállíi.ási mód jobb, mert azt az előnyt nyújtja, hogy a szódamész sem össze nem nyomódik, sem szét nem morzsolódik és így szép 110 brikettek keletkeznek, melyek 2 kg. szódamészporra számítva, 1200 g. forró oldatot tartalmaznak. Ez az oldat lassan hatolt be a porba és igen nagy porozitás mellett, szilárd állományt és olyan nagy nedves- 115 ségi fokot adott annak, hogy különösen jól használható ctZ cl Aázgázban foglalt