95735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinktartalmú anyagok redukálására

— 6 — ben nagyjában az egész cinkgőz kondenzál megö'mleszíett cinkfémmé. A gyakorlatban legalább 90% cinkgőzt óhajtunk cinkfém gyanánt kondenzálni, míg a maii radék kékpor alakjában kondenzál, vagy cinkoxiddá ég el. Ezeket a termékeket megfelelő eszközökkel felfoghatjuk. Időről-időre megömlesztett cinkfémet csapolunk le a kondenzátorból az ismertetett 10 lecsapoló nyílásokon át. Az agglomerált adag feldolgozásánál az ércben (vagy más cinktartalmú anyag ban) foglalt cinkvegyületek fémes cinkké redukálódnak, miközben a széntartalmú 15 redukáló szerben foglalt szén a cink vegyületek oxigénjével egyesül. Cinkgőz és szénmonoxidgáz alkotja a redukciónak gázalakú termékeit és ezeknek a gázoknak az adagban lévő fejlődési helyeikről az agglo-20 merátumokon át a redukáló kamra gázkivezető nyílása felé irányuló áramai alkotják a hőt a forró kemencefalról az egész adagra tulajdonképen átvivő közeget, azaz a hőátvitelt az aránylag nagy 25 sebességgel mozgó, nagy mértékben felhevített gázáramok közvetítik. Kívánatos, hogy a redukciónak a redukáló kamrától eredő gázalakú terméke aránylag tiszta szénmon oxidgázból és 30 cinkgőzből álljon; ez okból kívánatos, hogy a redukáló kamrában redukáló Jégkört tartsunk fenn. A találmány jellegzetessége, hogy a redukáló kamrából távozó gázalakú termék 35 oly fémcinkgőzt tartalmaz, mely közvetlenül és gazdaságosan cinkfémmé kondenzálható. A cinkfémmé való közvetlen „kondenzálás" alatt az értendő, hogyha a gázalakú tez'mékeket & redukáló kamrából 40 közvetlenül (közbeeső kezelés nélkül) egy vagy több, ismert rendszerű retortakeraence kondenzátorába vezetjük, akkor a gázalakú terméknek legalább 60%-a kondenzál cinkfém gyanánt. A fémes cinkké 45 való gazdaságos kondenzálhatóság alatt az értendő, hogy a gázalakú termékben foglalt fémcinkgőz legalább 60%-a kondenzál adott időben cinkfémmé a jelenlegi relortakemencék kellő számú kondenzátorá 50 ban. Magától értetődik, hogy ez a kifejezési mód csupán a gázalakú termék tulajdonságának jellemzésére szolgál és nem óhajtjuk szükségképen érteni alatta azt, hogy a fémes cinkgőznek a találmány gya-55 korlati kivitelénél tényleg cinkfémmé kell kondenzálnia, mert már fent is említettük, hogy a redukáló kamrától eredő gázalakú termékben foglalt fémcinkgőz, esetleg cinkpor vagy kékpor alakjában is kondenzálhat, vagy cinkoxidfestékké éghet el, ill 60 oxidálható, ahol inkább ezeknek a cink termékeknek gyártására fektetnek súlyt. A 6. és 7. ábrákban azt a berendezést tüntettük fel, mely az agglomerátum szárítására, stüyesztésére, desoxidálására és 65 más előzetes hőkezelésre szolgál, miközben a kezelendő anyag az agglomerátumot a redukáló kamrán való átvezetésére szolgáló pesten nyugszik. A kemenceszerkezei az adagolási oldalon nyúlványokkal van 70 ellátva, oly célból, hogy a (10) redukáló kamrának, illetve a (12) hevítőcsatornának (10'), ill. (12') toldatait létesítsük. A serle ges (30) szállító berendezés meg van hos?. szabbííva, hogy a (10) és (10') kamrákra 75 kiterjedjen. A kimerült gázok a (16) reklv perátorból a (72) csövön át a (12') hevítő csatornába vezettetnek. A (44) gázelve zető csatorna, mely a hevítő csatorna egész szélességére terjed ki, válaszfalat al 80 kot (12) és (12') csatornák között. A (74) brikettsajtó, a kemence adagoló vége közelében, oly szintben van elhelyezve, hogy a brikett főleg a nehézségi erő hatására kerül a (10') kamrába. Ilj' 85 módon a brikett a formázó hengerekből a (75) szállító berendezésre hull, amely a brikettet az áttörésekkel ellátott, rézsútos (76) esuzdára, majd a (77) lejtőre hullatja, ahonnan a (38') tölcsérből betáplált, el 90 használt agglomerátumrétegre kerül: ez utóbbi a (37') tölcsérből betáplált poralakú anyag ágyazatára, hull. A (76) csuzdát és a (77) lejtőt célszerűen a (78) fémtok veszi körül. A (12) csatornától sza- 95 bályozott mennyiségű gázt vonhatunk el a (79) csövön át, melyet a brikettnek előzetes szárítására, ill. felhevítése céljából a esuzda alá vezethetünk, miközben a csuzda a briketten lecsúszik. A (76) csuzdán át- 100 Inilló anyag a (80) vezetékbe esik és tetszőleges célra rendelkezésre áll. A (12) csa tornával közlekedő (81) kürtő vezeti elé a fáradt hevítőgázokat. A 6—7. ábrákban szemléltetett berende- 105 zés e működése a fenti leírás alapján minden bővebb magyarázat nélkül megért hető. A mozgó pesten nyugvó agglomerált porózus adag az előhevítő és a redukáló kamrán oly feltételek mellett halad át, me- no lyek mellett az agglomerátumok egymáshoz képest nem mozognak el. A (10 ) kamrában az agglomerátumok a kívánt szárítás, sisak, sülyesztésmek, desoxidálásnak vagy más előkezelésnek vettetnek alá, az- 115 után közvetlenül a (10) redukáló kamrába vezettetnek. A redukáló kamra főleg az adag hala-