95181. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés vezérelt öngátlással
akkor ily mozgás nem keletkezhetik és a lökés sem terjedhet át a főhajtóműre, mert a csavar azonnal öngátlást fejt ki. Ha valamely lökés a. hajtandó részt ugyan-5 azon forgási irányban törekszik forgatni, melyben az már mozog, akkor a hajtandó rész a körömkapcsolónak kiiktatásával és a csavar kapcsolódásának megszűnésével és a rúgós kapcsolónak megeresztésével 10 kis mértékben elősiet mindac^ig, míg a csavar meneteinek másik oldala a csavarkerékkel nem kapcsolódik. Ekkor és ezáltal újból keletkezik öngátlás, mielőtt még a hajtandó rész a körömkapcsolón keresztül 15 a hajtást gyorsítani volna képes. Ha a hajtás nyugalomban van, akkor a csavar minden esetben öngátlólag hat a főhajtóműre. A mellékelt rajzban a találmányt képező 20 hajtóberendezés példaképpen egy foganatosítási alakban, lövegforgatóműnél való alkalmazásában, vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra oldalnézet. A 25 2. ábra egy szerkezeti elemnek mellső nézete. A 3. ábra egy másik szerkezeti elemnek mellső nézete. Az (a) csap körül forgatható (b) löveg-30 talp (c) fogaskoszorújával (1. ábra) a (d) fogaskerék kapcsolódik, melynek (e) tengelye, egyik végén az (f) kúpkereket, másik végén, a (g) csavarkereket hordja. Az (í) kúpkerék az (i) tengelyen ülő (h) kúp-85 kerékkel kapcsolódik, mely tengelyre a (k) nienesztőkapcsoló (3. ábra) van szerelve és mely az (1) kézi hajtómű segélyével (1. ábra) forgatható. Az (i) tengelyen azonkívül még az (m) fogaskerék ül, mely az 40 ín) fogaskerékkel kapcsolódik, mely utóbbi az (o) csavartengelyre van felszerelve. Az (o) tengelyen a (p) rúgózó kapcsoló (2. ábra) van elrendezve és, ehhez csatlakozva a (q) öngátló csavar (1. ábra), 45 mely az előbb említett (g) csavarkerékkel kapcsolódik. Ha az (I) kézi hajtóműnek forgattyúja vagy egy motornak tengelye íorgattatik, akkor a főhajtómű részéről ezen forgásban 50 csupán az (m) fogaskerék vesz részt, mert a (k) menesztőkapcsolónak kapcsoló szervei nem azonnal kapcsolódnak egymással. A (h) kúpkerék sem haj tátik meg rögtön. Az (m) fogaskerék azonban az (n) fogas-55 kerék közvetítésével az (o) csavartengelyt forgatja, miáltal a (q) öngátló csavar meneteinek egyik oldalát a mozdulatlanul álló (g) csavarkerék fogaival kapcsolatba hozza; mivel most már a csavar további forgásban gátolva van, az (m) fogaskerék 60 a (p) rúgózó kapcsolót meghúzza. Mihelyt és csak akkor, ha ez megtörtént, jön működésbe a (k) menesztőkapcsoló is, úgyhogy most már a (h) kúpkerék is és ennek révén az (f) kúpkerék, a (d) fogaskerék és a 65 (c) fogaskoszorú a (b) lövegtalppal együtt az (i) tengely forgó mozgását követik. A (q) csavar a (g) csavarkeréknek forgását a meghúzott (p) rúgózó kapcsolónak hatása alatt követi. Ennek feszültsége és 70 ezzel együtt a (q) csavarnak azon törekvése, hogy a csavarkerékhez képest előresiessen, az egész folyamat alatt megmarad, mivel most már az (o) csavartengelyt az (1, h, f, e) főhajtómű kényszermozgásúan 75 forgatja tovább. Ha a hajtóerő közlése megszűnik, akkor a (p) rúgózó kapcsoló enged és eközben az (1, m, n) hajtóművet visszaforgatja, amikor is a (k) menesztőkapcsoló közép- és nyugalmi állását újból 80 elfoglalja. A (p) rúgózó kapcsoló helyett dörzskerékkapcsoló is alkalmazható. Ekkor az áttételi viszonynak alkalmas megválasztásával az (i) csavartengely és ezzel együtt 85 a (q) csavar is gyorsabban hajtatnak, mint ahogy az a (g) csavarkeréknek forgási sebessége szerint szükséges. Ezáltal a (q) csavarnak mindig az lesz a törekvése, hogy a főhajtóműhöz képest előresiessen. A csa- 90 varkerék és a csavar forgási sebességei különbségeinek kiegyenlítése ekkor azáltal következik be, hogy a dörzskerékkapcsolónak dörzskerekei egymáson csúsznak. A körömkapcsolót a főhajtóinűben azál- 95 tal is helyettesíthetjük, hogy a hajtóműben holtjáratot létesítünk, pl. akként, hogy az egymással kapcsolódó fogaskerekeket szándékosan nagy fogjátékkal képezzük ki. 100 Annak elkerülésére, hogy az egész hajtóberendezés részei egy meghatározott forgási sebességet meg ne haladjanak, mely körülményből a leírt példában a lövegtalpnak túlgyors elfordítása következnék, 105 \7 alamint annak elkerülésére, hogy a hajtóberendezésben túlnagy forgatónyomatétékok lépjenek fel, a (k) kapcsolót a főhajtóműben célszerűen ismert készülékek módjára akként képezzük ki, hogy az a 110 forgássebesség és a forgatónyomatékok bizonyos határértékeinek fellépésénél önműködően kikapcsolódjék. Magának a találmánynak megváltoztatása nélkül az elrendezést akként is mó- 115 dosíthatjuk, hogy egy rúgozó kapcsolót a főliajtómübe, tehát az (i) tengelybe helyezünk és a holt járatú kapcsolót a vezérlő-