94989. lajstromszámú szabadalom • Tehermentesített szelep

— 2 — szelapdugattyú alsó oldalát terheli és amelyet az alábbiakban felhajtónyomás­nak fogunk nevezni. A gőznyomás az (5) ellennyomókamrá-5 ban 0-értékig csökken, amikor az orsó emelkedésénél a (4) segédszelep megnyi­tása után még a gőzbeáramlás is a (14) fojtótest által a teljes megszakításig fo­kozatosan lefojtatik. A gőznyomás 0-ér-10 tékig való süllyedésével azonban a fősze­lep összsúlya is az önsúlyra csökken. A (18) főszelepdugattyú felhajtó nyomása, természetesen az orsó emelkedésével nem változik, minthogy amellett a gőznyomás 15 a gőztápvezetékben változatlan marad. Nagysága tehát csak a (18) dugattyú alsó felületének nagyságától függ, amelyet a (13) tér gőznyomása terhel. Ez a felület azonban tetszőlegesen méretezhető. Tehát 20 oly nagyra választható, hogy a felhajtó • nyomás csaknem, vagy teljesen egyenlő a főszelep önsúlyával, de viszont oly nagyra is választható, hogy a felhajtó­nyomás nagyobb legyen az önsúlynál. 25 A felhajtónyomásnak a szelep önsúlyá­val való kiegyenlítődésénél a főszelep az ellennyomókamrába való gőzbeáramlás megszakítása után az orsó mechanikai közreműködése folytán záróh elyzetéből 30 könnyen felemelhető. Ha azonban a felhajtónyomás nagyobb az összsúlynál, akkor a főszelep a fel­hajtónyomás nyomás többlete által már megnyittatik, mielőtt még az ellennyomó-35 kamrába való frissgőzbeáramlás a teljes megszakításig csökkent volna. A főszelep tehát ekkor önműködően nyílik. Az a gőz, amely a főszelep mozgásának kezdetén a (13) loroő) a (16) főszelepülés 40 alatti résen a (15) gőzelvezetőtérbe áram­lik, a nyi törésbe való belépésekor még bi­zonyos túlnyomási feszültséggel bír, amely magában véve elegendő volna, hogy a főszeleppel nem kívánatos, felfelé irá-45 nyúló gyorsulást közöljön. Ez a túlfeszült­ség azonban mindjárt a főszelep mozgása kezdetén ismét eltűnik, minthogy a fő­szelepülés alatti nyitórés felülete a fősze lep egész nyitolökete folyamán gyorsab-50 ban növekedik, mint azon nyílás felülete, amelyen keresztül a gőz a (13) térből a nyitórés felé áramlik. A főszelep nyitólö kete tehát a főszelep mechanikai és ön­működő nyitása alkalmával a nyitórésen 55 kiáramló gőzáram által való gyorsítás nélkül megy végbe. Nem szorul további magyarázatra, hogy a főszelepnek tehát a mechnikai nyi­tásnál mindig ugyanazon sebességgel kell mozognia, mint az orsónak. 60 A főszelepnek azonban az önműködő nyitás után is mindig az orsóval azonos sebességgel kell mozognia. Ha ugyanis a főszelep emellett az orsóhoz képest előre sietne, akkor eltávolodik a (14) fojtótest- 65 tői. A fojtótest és a (11) hézag pereme kö­zötti rés, amelyen keresztül a (9) kamra a főszelep önműködő nyitásakor még köz­lekedik az (5) ellennyomókamrával, ily­kép az előresietés folytán azonnal bő- 70 vülne. A résnek minden bővülése azonban maga után von ja az ellennyomókamrába való azonnali gőzbeáramlást. De a gőz­beáramlás növekedése növeli az összsúlyt és csökkenti ezáltal a felhajtónyomás 75 nyomástöbbletét. A főszelep sebessége te­hát azonnal lefékeztetnék. Ellenben a főszelep visszamaradása az orsóhoz képest szűkíti a közlekedő rést, csökkenti tehát az összsúlyt és ezáltal növeli a felhajtó- 80 nyomás túlsúlyát. A főszelep sebessége tehát azonnal gyorsul. Az orsólöket megszakítása után a fő­szelep még azon nem mérhető rövid út­hosszon mozog tovább, amely szükséges az 85 ellennyomókamrába vivő közlekedő rés­nek addig való bővítésére, míg csak az. összsúly az ellennyomókamra gőznyomá­sának mérhetetlen csekély növelése által a felhajtónyomással ki nem egyenlítte- 90 tett. Gyakorlatilag a főszelep mozgása mindig az orsólöket megszakításával fe­jeződik be. Az ily módon megállapított főszelep mindadig megmarad teljesen mozdulatla- 95 nul egyensúlyi helyzetében, míg az orsó­nak egy újabb mozgása a főszelepre ható kétféle erő közötti egyensúlyi állapotot meg nem zavarja. Ha azután az or­sót tovább felfelé mozgatjuk, akkor 101 ezáltal az ellennyomókamrába vivő összekötőcsatorna azonnal jobban le­fojtatik. Az összsúly tehát csökken és azonnal a felhajtónyomásban erőtöbb­letet létesít, amely azután a főszele- 10 pet ismét az orsó sebességével ugyancsak tovább felfelé mozgatja. Ha az orsó a nyitótokét megszakítása után lefelé moz­gattatik, akkor a (14) fojtótest eltávolodik az átáramlóhézag peremétől. A bővült 11 közlekedőrésen át azonnal több gőz áram­lik az ellennyomókamrába és az összsúly ekkor nagyobb lesz a felhajtónyomásnál. Az összsúlynak a felhajtónyomás feletti túlsúlya azonban a főszelepet azonnal az 11 orsó sebességével lefelé hajtja. Az orsó­löket megszakításánál a főszelep ezen

Next

/
Thumbnails
Contents