94965. lajstromszámú szabadalom • épcsős rostély, melynél az egyes rostélyrudak a rotély hosszirányában felváltva két csoportra vannak osztva és a rostély hosszirányában lengő mozgásokat végeznek
— 7 — azok egymást követik, könnyen módosíthatjuk azáltal, hogy a kiugrásokat a tárcsák kerületén eltoljuk. A több kiugrással elért teljes áttételi viszony —, *l+a S+a 3 5 inal egyenlő, ahol is (ax , a2 . «3 ) a fentebbi magyarázat értelmében az egyes kiugrásokhoz tartozó szögeket jelentik. A be- és kikapcsoló kiugrások segélyével működtetett dörzskapcsolások ezen belő rendezésénél a két rostélyrúdcsoport haj fásainak fáziskülönbsége könnyen módosítható; e módosítás azzal érhető el, liogy a kiugrásokat a tárcsa kerülete mentén eltoljuk, ami a lengés kezdetének eltolá-15 sát vonja maga után. Ha azt akarjuk, hogy a hajtás már eleve be legyen rendezve a fáziskülönbség változtatására, úgy ajánlatos úgy a bekapcsoló, mint a kikapcsoló kiugrásokat is eltolhatóan el-20 rendezni. Ha az áttételi viszony n = 1, akkor a fáziskülönbség egy fordulatnak egész tartama alatt állandó, ellenben minden más áttételi viszonynál változó, mimellett a fáziskülönbséget rendszerint a 25 két rostélyrúdcsoport egyike által megtett teljes lengés kezdetére adjuk meg. A rostélykereteknek megszakított forgású tengelyek segélyével való hajtása a folytonos forgású hajtással szemben az 30 alább felsorolt előnyöket nyújtja, melvp.k annak a körülménynek tulajdonítandók, hogy a forgattyútengelyek azonos fordulatszáma mellett a rostélyrudaknak megszakított, forgás esetén mutatkozó sebes-35 sége nagyobb, mint a folytonos forgás esetén mutatkozó sebesség. Ezzel a rostéiyrúdvégeknek a szomszédos rostélyrúdon felhalmozott tüzelőanyaghoz való ütközése alkalmával fellépő lökések ereje 40 jelentékenyen fokozódik; ezen erősebb lökések folytán a salaknak a rostélyrudakboz való odasülése megnehezedik és a tapadó vagy odasülő tüzelőanyagra és salakra gyakorolt szétzúzó hatás megnöve-45 kedik, úgyhogy az összesülés lényegesen meg van nehezítve. Folytonos forgás esetén a tüzelőanyag egy félfordulat tartama alatt a rostélyrúdon nyugodtan fekve marad és ezen idő ő) alatt a levegő a tüzelőanyag tömegében lokális, szabálytalan és egymástól elkülönített átjárásokat teremthet magának és az ezen átjárások közötti tömegekbe eset* leg nem jut be levegő; ezzel szemben a 55 megszakított forgás esetén a tüzelőanyag állandóan lökéseknek van alávetve, melyek a tüzelőanyagot fellazítják és így ez a levegő számára egész tömegében áteresztővé válik. A megszakított forgású hajtásnak to- 60 vábbi, igen fontos előnye rejlik abban a körülményben, hogy az a szög változtatása útján a két rostélyrúdcsoport forgattyútengelyei közötti áttételi viszony könnyen és gyorsan változtatható; míg a 18—22. 65 ábrák az áttételi viszony változtatása nélküli berendezést mutatnak, addig a 26— 34. ábrákon ezen viszony változtatásának két példája van szemléltetve. A 26—32. ábrák az áttételi viszony változtatásának 70 egyik módját mutatják, melynél a változtatást kézzel foganatosítjuk, míg a 33. és 34. ábrák ugyanazon célra segédgőzmótorral működő berendezést szemléltetnek. A 26. ábra szerinti kiképzésnél az (S) 75 dörzskapcsolást a (Z) rúgó állandóan a (K) fogaskerékbe nyomja, mely a megszakított forgású (h2) forgattyútengelyre van felékelve, míg a (hl) tengely folytonosan forog. 80 A (Z) rúgó a (p) hüvely révén az (1) go lyós csapágyra és a dörzskapcsolás fejrészén megerősített (d) korongra gyakorol nyomást; ezen kapcsolás széle és a (d) korong közé a két gyűrűből álló kikapcsoló 85 szerkezet van helyezve és pedig az egyik gyűrű az (A)-val jelölt köralakú gyűrű, mely a dörzskapcsolás fejrészén szabadon forgatható, a másik pedig a (13) gyűrű, mely két (r) görgőt hord. E görgők a (K) 90 fogaskeréken megerősített (v) gyűrűn kiképezett (n) kiugrásokon csúsznak (31. ábra). A (v) gyűrű a 31. és 32. ábrákon külön van feltüntetve, míg a 27. ábrán a kiugrásokkal ellátott kerület síkba fejtve 95 van feltüntetve. íti a 18. ábra szerinti szerkezettel szemben ELZ (X különbség, hogy a dörzskapcso lást a rúgó állandóan bekapcsolva tartja és hogy itt csupán kikapcsoló kiugrások 100 vannak, melyek révén a tengelykapcsolási kikapcsoljuk, mimellett a (h2) tengely for-, gása meg van szakítva. Itt bekapcsoló ki ugrások nincsenek. A 27. ábrán a nyíl a (h2) tengelynek és a kiugrásokat hordó 105 (v) gyűrűnek forgásirányát mutatja. Hs a görgő a feltüntetett helyzetben van, úgy az (lz ) hossz azon időtartamnak felel meg, mely alatt a tengelykapcsolás be van kapcsolva, az (lv ) hossz pedig azon idő 110 tartamnak, mely alatt a tengelykapcsolói? ki van kapcsolva. A két tengely áttételi viszonya, melyet a 18. ábra szerinti szer kezetnél a — viszony fejez ki, most
