94965. lajstromszámú szabadalom • épcsős rostély, melynél az egyes rostélyrudak a rotély hosszirányában felváltva két csoportra vannak osztva és a rostély hosszirányában lengő mozgásokat végeznek
— 6 -kiugrásokat érinti, (r) görgőket hord; a bekapcsoló tárcsa a hajtótengelyen eltolható és a (Z) rúgóra támaszkodik, mely a uörzskapcsolásban a hajtótengelyen ható 5 forgatónyomaték átviteléhez szükséges nyomást idézi elő. A 20. ábra oldalnézetben mutatja a két szóbanforgó kiugrás kiképzését és az (r) görgőket; itt egyébként a kikapcsolószerkezetet akként is 10 képezhetnők ki, hogy a (K) fogaskerékkel összekötött gyűrűt külön kikapcsoló tárcsa helyettesíti, mely a inaga kiugrásával vagy kiugrásaival ugyanazon görgőre hatna, mint a (z) bekapcsoló tárcsa. Ez 15 esetben a (P) emeltyű másik, baloldali végén lévő görgő elmaradna és maga az emeltyű rövidebbé válnék. Az az idő, mely alatt a hajtótengely forog, a 19. ábrán jelzett a-szögtől függ; ez 20 az a szög, melyet a két kiugrás (a) szélei zárnak be, ahol is az (I) sugár a bekapcsolásra szolgáló (m) kiugrás (a) szélével párhuzamos. A hajtótengelyről a hajtott tengelyre való áttétel, vagyis a két ten-25 gely fordulatszámai közötti viszony val egyenlő. Ha ezt a viszonyt megváltoztatjuk, akkor megváltozik a két tengely közötti áttételi viszony is; ha az (n) kiugrással ellátott (v) gyűrűt elforgatjuk, 30 akkor a két tengely közötti viszony megváltozik és a szükséghez képest (l)-gyel is egyenlővé tehető. A találmány szerinti rostély hajtószerkezeténél alkalmazott tengelykapcsolások 35 elrendezése kétféleképen foganatosítható és pedig: a) a dörzskapcsolások a két forgattyútengely mindegyikén vannak elrendezve; az elrendezés ezen módjánál a hajtóten-40 gely mindkét tengelykapcsolásnak bekap esolótárcsáit hordja és mindkét rostélyrúdcsoport forgattyútengelyei periodikusan, csak időnként forognak; b) az egyik rostélyrúdcsoport forgattyú 45 tengelye a szokásos módon fogaskerékáttétel útján akként van a főhajtótengellyel összekötve, hogy e forgattyútengely állandóan forog és csupán a második rostélyrúdcsoport forgattyútengelye van dörzs-50 kapcsolás révén a íőhajtótengellyel, periodikusan megszakított járás céljából össze kötve; a további 18—20. és 26—34. ábrákon a hajtás ezen utóbbi módja van feltételezve. 55 A rostélyrudak kilengéseinek ábrája, mely a forgattyútengely folytonos forgása esetén a 21. ábrán látható (s) sinusoid-görbét adja, periodikusan ismétlődő időszakos forgás esetén az (sl) vonalat mutat ja, mely egy sinusoid-görbének egyes 60 részéiből tevődik össze, amelyek egymassal vízszintes vonalak útján vannak öszszekötve, mely utóbbiak ama időközöknek felelnek meg, melyek alatt a rostélyrudak nyugalomban vannak. 65 A hajtótengely teljes fordulata a 21. ábrán kilenc 1—9 részre van osztva, melyek mindegyike 40°-nak felel meg; a hajótengely minden fordulatánál 40°-nyi elfordulás tartamára bekapcsolódik a dörzs- 70 kapcsolás és ennek révén a hajtott tengely forgást kap; ezután a hajtott tengely a to vébbi, 320°-nyi forgás tartama alatt nyugalomban marad. A 21. ábrán a vízszintes (1- -IX) vona- 75 lak. melyek a sinusoid egyes részeit egymással összekötik, ama időközeknek felelnek meg, melyek alatt a rostélyrudak nyugalomban vannak. A 22—25. ábráikon a. rostély rudaknak két 80 egymástól némileg különböző lengéseire vonatkozó példák vannak feltüntetve es a két csoportnak eredő viszonylagos eltolódásai is be vannak rajzolva. Mindkét esetben az egyik rostélyrúdcso 85 port folytonos lengéseket, a másik ellenben kilenc ilyen lengés tartama alatt egyetlen, időközönként megszakított lengést végez; a megszakított lengési! ros télyrúdcsoportnak nagy kilengése, a fejy 90 Ionos lengésű csoportnak pedig kisebb kilengése van. A két feltüntetett példa csupán abban különbözik egymástól, hogy (A) csoportnál a kilengés a 22. ábra esetén 2y2 -szer akkora, mint a 24. ábra ese- 95 tén. A rostélyrudak eredő viszonylagos eltolódásai --nal vannak jelölve. Ezen, a 22—25. ábrákon szemléltetett vonalak alakjából látható az a befolyás, melyet külön- 100 böző nagyságú kilengések a viszonylagos elt olódásokr a gy akorcinak. A folytonos lengések esetén a viszonylagos eltolódások tekintetében mutatkozó, a 17. ábrán feltüntetett görbéket a meg- 105 szakított lengéseknek a 23. ábra szerinti görbéivel összehasonlítva azt találjuk, hogy a viszonylagos részlengések száma megszakított lengések esetén nagyobb, mint meg nem szakítottak esetén. no A be- és kikapcsoló tárcsákat több kiugrással is láthatjuk el, melyek egymás után jutnak érvényre; ezzel minden fordulat alatt a viszonylagos részlengések száma megnagyobbodik. Ezen részlengé- 115 sek hosszát, valamint azt az időt, melyben
