94965. lajstromszámú szabadalom • épcsős rostély, melynél az egyes rostélyrudak a rotély hosszirányában felváltva két csoportra vannak osztva és a rostély hosszirányában lengő mozgásokat végeznek
hogy az egyik csoport rostélyrúdjai a többi csoport rostélyrúdjain egymás után következő pontokon, melyek a lengés egész hosszára terjednek ki, ide-oda csúsznak. 5 A lengő mozgásokat a rostélyrudaknak oly transzmissziótengelyek kölcsönzik, amelyeken a két rostélyrúdcsoport kereteivel vonó- vagy tolórudak révén összekötött íorgattyútárcsák vannak elrendezve; 10 a találmány szerinti hajtószerkezet egyetemes jellegű, mert nemcsak a rostélyrudak saját lengéseinek amplitúdói, valamint a rostélyrudak viszonylagos lengéseinek amplitúdói egymáshoz képest mó-15 dosíthatók, hanem azok a pontek is, amelyeken a rostélyrudak viszonylagos lengései mennek végbe, tetszőlegesen változtathatók. Emellett a részlengések kilengése is módosítható. 20 A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának néhány foganatosítási példája egyes vázlatokban, valamint részletrajzokban van feltüntetve. Az 1. ábra a rostély egyik foganatosítási 25 alakjának hosszmetszete. A 2. ábra a viszonylagos részeltolódások helyeit mutatja vázlatosan. A 3., 4. és 5. ábrák a hajtószerkezet különböző fáziskülönbségei. változatainak váz-30 latai. A 6. és 7. ábrák a hajtórészek részletrajzai folytonos lengések esetére. A 8—11. és 12—15. ábrák a két csoport viszonylagos helyzeteinek vázlatait két vál-85 tozatban mutatják. A 16. és 37. ábrák a két rostélyrúdcsoport viszonylagos eltolódásainak görbéjét arra az esetre szemléltetik, midőn a rezgésszámok viszonya törtszám. A 40 18—20. ábrák a hajtórészek részletrajzai megszakított lengések esetére. A 21—25. ábrák megszakított lengések mozgásdiagrammjai. A 26—32. ábrák a megszakított lengések-45 hez való további szerkezeteket szemléltetnek. A 33. és 34. ábrákon gőzszabályozású megszakított lengésekhez való szerkezetek láthatók. A 50 35. ábra a változtatható hosszúságú vonórúd szerkezeti kiképzését mutatja. Az 1. ábrán a rostélynak és a hajtószerkezetnek általános elrendezése látható; n rostélyrudak a rostély hosszirányában fel,55 váltva két csoportban vannak elrendezve, ahol is az egyik csoportnak (a) rostélyrúdjai a közös (b) kereten, a másik csoporthoz tartozó (A) rostélyrudak pedig a (B) kereten fekszenek. E kereteket a (k) forgattyútárcsák és az (x) vonórudak segé- (;o lyével lengő mozgásba hozzuk; (h) a közös hajtótengely. A 2. ábra azokat a helyeket szemlélteti vázlatosan, amelyeken, sorban egymásután, az egyik keret rostélyrúdjai a másik tii keret rostélyrúdjain csúsznak; a lengés kezdetén a rostély rúd (H) éle a (,0) helyzetben van, azután az (1, 2, 3, 4) helyzetekbe megy át és végül az (5) helyzetet foglalja el. A lengés második felében a 70 rostélyrúd egymás után a (4, 3, 2, .1) pontokba tér vissza és ismét a (0) kezdőhelyzetet foglalja el. Az (1, 2) és (3, 4) részlengések, melyek alatt a (H) él a kezdőhelyzetbe tér vissza, az ábrán sraffozással alá 75 vannak húzva. A találmány szerinti hajtószerkezet kétféle módon képezhető ki és pedig vagy olymódon, hogy a főhajtótengely a két rostélyrúdcsoport tengelyeit a szokott mó- 80 don állandó forgásba hozza, vagy pedig olymódon, hogy a két rostélyrúdcsoport hajtótengelyei különleges módon, mint később ismertetjük, csupán időnként és pedig periodikusan forgattatnak. A 3—17. ábrák 85 a hajtás első módjára, vagyis állandóan körülforgó tengelyekre, a 18—34. ábrák ellenben a második hajtási módra, vagyis csupán időszakosan körülforgó tengelyekkel való hajtásra vonatkoznak. 90 A 3., 4. és 5. ábrák az állandóan köriilíorgó tengelyekkel működő hajtószerkezetnek három különböző fáziskülönbségű három változatát mutatják. A 3. ábra esetén a két keret hajtásai kő- 95 zött 180°-nyi fáziskülönbség van; a két keret mozgásai egy fordulat egész tartama alatt egymással ellentétes irányúak és a két keret legnagyobb viszonylagos eltolódásának mértéke vagyis a viszonylagos 100 lengés amplitúdója y 2 (R—r), ahol is (R) és (r) a hajtó forgattyúk hosszai. A 4. ábra esetén a két keret hajtása közötti fáziskülönbség =0°. Itt a keretek mozgásai egy fordulat egész tartama alatt 105 egyenlő irányúak és a maximális viszonylagos eltolódás mértéke y — 2 (R—r), mely G-vá válik, ha a két forgattyú egymással egyenlő hosszú, amikor is a két csoport rostélyr rúdja.i között viszonylagos eltoló- 110 dás nem következik be. Az 5. ábra esetén a két keret hajtása közötti fáziskülönbség 903 ; e fáziskülönbségnél, valamint minden, 0J és 180° közötti fáziskülönbségnél a két keret mozgási irá- 115
