94965. lajstromszámú szabadalom • épcsős rostély, melynél az egyes rostélyrudak a rotély hosszirányában felváltva két csoportra vannak osztva és a rostély hosszirányában lengő mozgásokat végeznek
— 3 -nyai a fordulat egy részében egymással megegyeznek, annak másik részében pe dig egymással ellentétesek. A mindenkori viszonylagos eltolódás mértéke (y, t) idő 5 után (ha a teljes lengés tartama (T) és a fáziskülönbság (<p) a következő: „ . 2 7T t . /2-t \ v = R si :i r sm|-T -<p| Ama (t) idő, amely után a viszonylagos eltolódás maximuma következik be, a kö-10 vetkező egyenletből határozható meg: „ 2 77 t /2-t, \ K cos - r cos I -r j, © I = 0. A maximum értéke 2 (R+r) és 2 (II—r) között van. A 6. és 7. ábrákon a két rostélyrúdcso-15 port hajtótengeiyei a fcrgattyútárcsákkal, fogaskerekekkel és tengelykapcsolásokkal együtt, külön vannak feltüntetve; itt (hl) és (h2)-vel a hajtótengelyek, (sl) és (s2)-vel pedig dörzskapcsolások vannak 20 jelölve, melyeket a (pl) és (p2) emeltyűk segélyével iktatunk be; (ol, o2, o3)-mal a közlő fogaskerekek, (kl) és (k2)-vel pedig a forgattyútárcsák vannak jelölve. Minthogy a fogaskerekek a forgattyútenge-25 lyekkel dörzskapcsolások útján vannak összekötve, ennélfogva minden, 0° és 180° közötti fáziskülönbséggel dolgozhatunk és a viszonylagos lengés kilengése a 2 (R+r) és 2 (R—r) határokon belül változtatható, 30 mimellett a két keret viszonylagos eltolódásának minden, ezen határok közötti értéke egymás után, megszakítás nélkül érhető el. Dörzskapcsolások helyett fogaskapcsolások is alkalmazhatók, ezek azon-35 ban nem nyújtják a dörzskapcsolások előnyeit; fogas tengelykapcsolásokkal ugyanis nem lehet a kilengésnek a 2 (R+r) és 2 ÍR—r) határok közötti minden értékét elérni, hanem az értékeknek csupán korlá-40 tozott számát, mely az ezen fogastengelykapcsolások kerületén lévő fogak számával egyenlő. Ha azonban a fogszám eléggé nagy, akkor a, fogastengely kapcsolásokkal is el lehet érni a fáziskülönbségnek kielé-45 gítő változtathatóságát. Ha a dörzskapcsolások egyikét kikapcsoljuk, akkor a hozzátartozó rostélyrúdcsoport megállíttatik, vagyis az nyugalomban fog maradni, míg a másik csoport 50 lengéseket végez; ekkor a két rostélycsoport viszonylagos lengésének amplitúdóértéke a mozgásban lévő csoport kilengésének hosszával egyenlő. Az előzőkben leírt változatoknál a két 55 keret percenkénti lengés- vagy rezgésszáma egymással egyenlő volt; ha a 2. ábrán szemléltetett hatást, vagyis azt akarjuk elérni, hogy bizonyos meghatározott pontokon a két csoport rostélyrúdjainak viszonylagos részlengései vagy eltolódásai 60 következzenek be, akkor szükségessé válik, hogy a két rostélyrúdcsoportnak különböző rezgésszámokat kölcsönözzünk. Ha a rezgésszámok viszonya változtatható, akkor e viszony változtatása révén ama pon- 65 tok eltolása élhető el, amelyeken az egyes viszonylagos részlengések mennek végbe, mimellett az egyes, egymás ,után következő részlengések kilengései általában véve nem egyenlő nagyok; az egész vi- 70 szonylagos eltolódás maximális hossza a két keret© fáziseltolódásának és a rezgésszámaik közötti viszonynak kellő megválasztásával a fentebb meghatározott 2 (R+r) értéket érheti el. Azcn idő alatt, 75 midőn a viszonylagos részlengések helyei megváltoznak és az egyik véghelyzetből a másikba haladnak előre s ismét a kezdőhelyzetbe térnek vissza, viszonylagos részeltolódások mennek végbe; emellett e rész- 80 eltolódások alakja és hossza a fáziskülönbség nagyságától és a rezgésszámok közötti (n) viszony nagyságától függ. Hasonlóképpen az a periódus, melyben e részeltolódások ismétlődnek, a <p és (n) értékek- 85 nek meghatározott függvénye. Az (a) rostélyrúdcsoport percenként (ml) teljes lengéseket, az (A) csoport pedig (m2) lengéseket végez; a két rezgésm2 szám viszonya n = és itt feltesszük, C0 m1 hogy n>l; ha továbbá feltesszük, hogy (n) egész szám, úgy ugyanazon (T) idő alatt, mely alatt az (a) csoport egy lengést tesz meg, az (A) csoport (n) lengést T végez és egy ilyen lengés tartama TI = .95 a Ha az (a) csoport egy lengését két (2n) részre osztjuk, akkor az egyik rész tar-T tama és mindegyik ilyen rész tartama 2n alatt a két csoport lengéseinek irányai szemmelláthatóan felváltva azonosak és 100 ellentétesek lesznek; amidőn az irányok egymással megegyeznek, a pillanatnyi eredő viszonylagos eltolódás a két részeltolódás különbségével, az ellentétes irányú mozgások alkalmával pedig a pilla- 105 natnyi viszonylagos eltolódás a két részeltolódás összegével lesz egyenlő. A kilengés nagysága <p fáziseltolódásnál (t) idő után az (a) csoportnál yx =r sin ©I,
