94761. lajstromszámú szabadalom • Számológép a négy alaművelet elvégzéséhez

— 12 — nek kapcsolási síkjába állítja. A tizeskapesolás minden esetben csak akkor történik, ha a (4) kapcsolófogak valamennyi foga már kapcsolt és valamennyi szám<r

> jegytárcsa ismét megállt. A tizeskapcsolás ideje tehát a forgattyú egy körülforgásának utolsó részére esik. Ennyiben egyezik az új szerkezet működése a folytatólagos működésű ismert szerkezetekéit) vei. A találmány értelmében a lényeges tökéletesítés abban áll, hogy a meghajtás intermittens. Ezáltal kettős hátrányt küszöböltünk ki, nevezetesen a (8) íorgatytyú túlterhelését és az eredményszerkeze t-15 ben a jegyszámok korlátozottságát. A jelen esetben a tizes átvivő tengely meghajtása két részben történik, úgyhogy csökkenik a forgattyú terhelése és adva van a lehetősége annak, hogy az ered-20 ményszerkezet kapacitását (pl. húszjegyű számokig) megnöveljük. A forgatytvúterhelés csökkentését azáltal érjük el, hogy a (13) dobtengelyen két (142) és (142') íogassegmenst (9—14. és 17. ábrák) rende-25 zünk el, amelyek a felső ós az alsó quadránsban egyenként öt (143) és (144), illetőleg (143') és (144') foggal bírnak. Ily gépen, mely csak egy eredményszerkezettel dolgozik, természetesen csak egy fo-30 gassegmenst alkalmazunk. Az (I) és (II) eredményszerkezetek mindketten a leírt kétfogú, axiális irányban eltolható (133) tárcsákból képezett tizesáívitellel vannak kiképezve. A két 35 eredményszerkezet egyikében alkalmazhatjuk a szokásos kalapácsátvitelt, mint aminővel p. o. az ismert Odhner-gép van felszerelve. A felvett esetben az azonos vagy ellen-40 tétes értelemben való számolás céljából az (1) eredményszerkezetben külön kapcsolható (145, 146, 147) és (152, 153) kerékáttételek vannak elrendezve, amelyek az eltolható (118) fogantyún vannak ágyazva 45 és a (135) kétfogú fogtárcsának a tizesátvitelhez szükséges a (111) és (112) számjegytárcsákkal ellentétes értelmű forgatását létesítik. A 14. és 15. ábrákban feltünteti kiviteli alakján a forgattyií min-50 clenkori forgási értelme mellett mindkét eredményszerkezetben eszközlendő ugyanazon számolási művelethez a (118) fogantyú balra való eltolása által a rajta ágyazott és állandó kapcsolatban levő 55 (145, 146) és (147) fogaskerekeket a (142') fogtárcsa kapcsolási síkjába állítjuk, amelyben a (II) eredményszerkezet tizesí! í vitelének meghajtására szolgáló (148, 149) és (160) fogaskerekek is állanak, amelyek azonban e helyzetükben rögzítve vannak. A (147) fogaskerék az első eredményszerkezet (132) tizesátviteli tengelyén a (136) éken eltolható és a (150) fogaskerék a második eredményszerkezet (133) tizesátviteli tengelyén a (136) ékkel rögzítve van. A többi, a (160) és (164) kerekekkel állandóan kapcsolódó fogaskerék valamennyi lazán forgatható. Az (I) eredményszerkezetben a (145) fogaskerék a (117) közbenső keréktengelyen szalad, míg a kilencfogú (146) fogaskerék a (119) fogantyú egy csapján forog. A (II) eredményszerkezetben a (150) fogaskerék a (133) tengelyre van ékelve, míg a (149) fogaskerék a számjegytárcsák (134) tengelyén és a (148) fogaskerék a (151) közbenső kerék tengelyén lazán forog. A (118) fogantyú még két (152) és (153) fogaskereket hord (9. ábra). Az első tizenkétíogú és a (118) fogantyú (154) csapján : lazán forgatható, a második tízfogú és a (132) tengelyen a (136) ék segélyével axiális irányban eltolható. E két fogaskerék a fogantyúnak jobbra való eltolása alkalmával (9. és 17. ábrák) a (13) dobon fel- ( ékelt (142) í'ogtárcsa kapcsolási síkjába kerül és így hajtják az (I) eredményszerkezet (132) tengelyét, ha ugyanazon forgattyúforgás mellett a (II) eredményszerkezet ellenkező értelmű számolást • végez. A (118) fogantyú mindkét irányba való eltolása alkalmával a (8) forgattyúnak az óramutató járásával azonos értelemben való elforgatásakor ellenkező értelemben £ mozgatott (142) és (142') fogtárcsák a felső kvadránsban elrendezett öt. (143) fogukkal az (I) eredményszerkezetnek ellentétes értelemben való számolásakor a (152) közbenső kerékkel való kapcsoló- 1 dás által, vagy azonos értelemben való számoláskor a (145) közbenső kerékbe való kapcsolódás által először egy fél fordulattal állítják el a 10. ábrában normálhelyzetben levő tízfogú (135) fogtárcsát, 1 úgyhogy az, mint a 11. ábrában mutattuk, működési helyzetébe kerül és csak azután kapcsolódnak az (I) eredményszerkezetben a (4) kapcsolófogak a (130) vagy (135) közbenső kerekekbe, aszerint, t hogy mily helyzetbe állítottuk a (118) fogantyút. Ugyanez az eset áll be a (II) szerkezetben, hogyli ci cl forgattyút ugyanazon értelemben tovább forgatjuk. A (142) fogaskeréknek a felső kvadránsban elren- t dezett öt (143') foga ugyancsak először félfordulattal állítja el a 12. ábrában normálhelyzetben bemutatott (135') fogtár-