94761. lajstromszámú szabadalom • Számológép a négy alaművelet elvégzéséhez

— 13 — esákat, úgyhogy azok az üzemi helyzetbe kerülnek (13. ábra), mire a (4) kapesoló­íogak ismét a (114) közbenső kerekekkel kapcsolódnak (1. ábra). Ha az egyes (3) 5 meghajtó kerekek összes (4) kapcsoló fogai az (I) eredményszerkezet (.130) és (113) közbenső kerekeivel és a (II) eredmény­szerkezet (114) közbenső kerekeivel kap­csolódtak, úgy a forgattyú továbbforga-10 tása közben, az alsó kvadránsban elrende­zett (144) és (144') fogai a (142) és (142') fogtárcsáknak először a (145) vagy (142) közbenső kerekekkel kapcsolódnak ós ez­után a (142') fogtárcsa a (148) közbenső 15 kerekekkel kapcsolódik. Ily módon vala­mennyi eredményszerkezetben előkészí­tettük a tizes kapcsolásokat, amelyeket a (111), illetőleg (112) számjegytárcsák meg­állása után a (135) és (135') fogtárcsák 20 eszközölnek, amelyek egy további félfor­dulat alatt normálhelyzetükbe vissza­állanak. Ha a (8) forgattyút az óramutató irá­nyával szemben forgatjuk, úgy a dob-25 tengelyen a (142) és (142') fogtárcsák ellentétesen forognak, miközben az alsó kvadránsban elrendezett (144) és (144') fogak a tizes átvivőszervek kapcsolódá­sait először a (II) eredményszerkezetben, 30 majd azután ugyanezt a műveletet az (I) eredményszerkezetben eszközlik. Csak ez­után kapcsolódnak a (4) kapcsolófogak és pedig először a (II) eredményszerkezet (148) közbenső fogaival és csak azután a 35 (I) eredményszerkezet (113) vagy (130) közbenső kerekeivel. Azután eszközlik a (142) és (142') fogtárcsák (143), illetőleg (143') fogai az előbb előkészített tizes kapcsolásokat, először a második és az-40 után az első eredményszerkezetben. Az eredményszerkezetek hányadszerke­zetekkel vannak ellátva, amelyekben a tizesátvitel ugyanazon módon történik, mint az összeadó-, illetőleg (AK) ellenőrző 45 szerkezetben, amit a 2., 15., 31. és 32. áb­rák mutatnak. E célból a (155) tengelyen (2. és 15. áb­rák) (156) és (156') közbenső kerekek lazán forgathatólag vannak elrendezve, ame-50 lyek a (154) és (154') számjegytárcsák (157) és (157') fogaskerekeivel kapcsolód­nak. A (158) és 158') tengelyen (159) és (159' fogaskerekek lazán forognak és állandóan kapcsolódnak a (157) és (157') 55 fogaskerekekkel, valamint össze vannak kötve a (165) és (165') fog tárcsával, amely a legközelebbi magasabb értékhely szám­jegytárcsájával kapcsolt fogaskerék kap­csolósíkjában áll. Ha a (154), illetőleg (154') számjegytárcsát 9-ről 0-ra kapcsol- 60 juk, akkor a (16Í), 160') fogtárcsa egy­idejűleg a legközelebbi magasabb érték­hely számjegytárcsáját egy tizedfordu­lattal elfordítja. A tizeskapcsolás tehát balról jobbfelé haladva átmenő, vagyis a 65 legalacsonyabb értékhelytől kiindulva a legmagasabbig hat. Mivel a hányadszerkezet a forgattyú fordulatszámát számolja, szükséges, hogy a (157) és (157') számjegytárcsák (31. és 70 32. ábrák) a (8) forgattyú forgatásakor, tekintet „nélkül annak forgási értelmére, csak egy értelemben (az additív értelem­ben) forogjanak. Az ismert számológépek, amelyek a hányadszerkezetben tizesátvi- 75 tellel dolgoznak, e célból különleges át­váltó emeltyűkkel vannak ellátva, ame­lyeket a forgattyú működtetése előtt meg­felelően be kell állítani. A találmány ér­telmében a számjegytárcsákat működtető 80 hajtómű átváltása a forgattyúnak az egyik vagy másik értelemben való forgatásakor automatikusan történik, lígyhogy a há­nya dszerkezetben tévesen nem számolha­tunk. E célból a (157) és (157') számjegy- 85 tárcsák meghajtása (31. és 32. ábrák) akként van kiképezve, hogy a (13) tenge­lyen axiális irányban eltolható, normális helyzetében a (156) és (156') számjegy­tárcsákat működtető fogaskerekek kap- 90 csolási síkjában forgó, (260) foggal ellá­tott (153) tárcsa (261) fogaskerékkel össze van kötve és azt (262) rúgó az egyik ha­tárhelyzetben tartja. A (261) fogaskerék (263) gyűrűs horonnyal van ellátva, 95 amelybe a háromrészű (264, 265, 266) villa nyúl be, amely villa két további, gyűrűs horonnyal kiképezett (267, 268) fogas­kerék menesztőjeként szolgál, amely fogas­kerekek a tárcsán megerősített (261) fo- 100 gaskerékbe kapcsolódnak és meghajtásu­kat ettől nyerik. Mindkét (267) és (268) fogaskerék össze van kötve (269) és (270) fogtárcsákkal és a (271) burkolatban meg­erősített (272, 273) csapon szabadon fut 105 és azokon a (153) tárcsával együtt axiáli­san eltolható. A (261, 267, 278) fogaskere­kek valamennyien egyenlő nagyok, úgy­hogy a (153) tárcsa egy fordulatkor a (267, 268) fogaskerekek, illetőleg az egyfogú no (269, 270) fogtárcsák szintén csak egy fordulatot végeznek és pedig a (153) tár­csával ellentétes értelemben. Ha csak egy hányadszerkezetet alkalmazunk, úgy ter­mészetesen csak egy fogaskerékre (267), 115 illetőleg (268) és egy egyfogú tárcsára (269), illetőleg 270) van szükség. A (267) és (268) fogaskerekek akként

Next

/
Thumbnails
Contents