94711. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókamrás nehézolaj-mótor

Megjelent 1930. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94711. SZÁM. — Vd'2. OSZTÁLY. Gyújtó kamrás nehézolaj-mótor. Motorenfabrik Oberursel Aktieng-esellschaft cég-Oberursel. A bejelentés napja 1925. évi március hó 26-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi április hó 12-ike. Az olyan gyujtókamrás nehézolajmóto'­rok, melyeknél a tüzelőanyagnak a hen­gerrel szűk fúvóka útján összekötött gyuj­tókamrába való befecskendezése közvetle-5 'nül a szándékolt gyújtás előtt történik, az izzófejes motorok egyszerűségének elő­nyét a Diesel-motorok jobb tüzelőanyag­kihasználásának és ama tulajdonságának előnyével egyesítik, hogy a gyújtás kez­tO dőpontja pontosabban beállítható anélkül, hogy a tüzelőanyag befecskendezéséhez szétporlasztó levegőre vagy igen nagy nyomásokra lenne szükség. A gyújtókamra kiképzéséhez azonban 10 ekkor, ha az említett jó tulajdonságokat nagy mértékben kívánjuk elérni, nehézsé­gek mutatkoznak. Hogy a lökésszerű el­égést elkerüljék, az előgyujtókamra na­gyobb részét hűtötték és csak egy bélést 20 illesztettek be tömi tetten a kamra alsó ré­szébe, melyen a gyújtás kellett, hogy véigbemenjen. Ez a bélésnek vagy a láng­zónak nehéz beillesztését és tömítését te­szi szükségessé. Egy további út az, hogy 25 a gyújtókamra fenekével egy, ebbe a kam­rába benyúló, csőszerű részt kötnek össze, melyet mindkét oldalról körülöblítenek az égési gázok. Ez a csőszerű rész, mely sok esetben, bebizonyíthatóan, javítást ered-30 ményezett, ekkor vagy úgy működhetik., hogy a eső belsejében az égés megindulá­sakor a töltés fokozatosan, előbb bent ós azután kint ég el és ezért a lökések k; seb­bek lesznek vagy a töltés összekeverése 35 tökéletesebb lesz és a koromképződós an­nál biztosabban elkeriiltetik, vagy ped: g úgy, hogy a cső belsejében csak elgőzölgés következik be, levegővel való keveredés azonban nem, vagy esak elégtelenül, úgy­hogy az égés előbb a külső, csak kevés tü- 40 zelőanyaggal táplált részben megy végbe. Ebben az esetben is elkeriiltetik a lökés­szerű elégés, mert a töltésnek csak egy része gyulád előbb lángra és csak ez hajtja azután a töltés többi részét, gőz- 45 alakú vagy folyékony állapotban a hen­gerbe, ahol az,után a további, tökéletes el­égés megy végbe. Mindkét ese'.ben, akár az egyik, akár a másik okot fogadjuk el magyarázatnak az ilyen cső működését 50 illetőleg, az ilyen cső beépítésének szük­sége, a mindkét oldalról a lángnak kitett ilyen cső (könnyű eléghetése miatt, hát­rányt jelent, mihelyt nagyobb nyomá­sokra és így nagyobb hőfokokra térünk át. 55 A jelen találmány szerint a hűtött hen­gerfejbe beillesztett és így a közvetlen le­hűléstől egész magasságában védett, egy­séges gyujtókamrát alkalmazunk, melybe a tüzelőanyagisugarat szétporlasztás nél- 60 kül fecskendezzük be és pedig a kamra fenekére és mely, szélén, a dugattyú és a henger közt lévő szűk, kiszélesedő tér irá­nyában haladó furatokkal van ellá'va. Beható kísérletek ugyanis azt mutat- 65 ták, hogy egy ilyen gyújtókamrában, fi­noman való szétporlaszitásnál, lökésszerű vagy kormozó elégések következnek be. Jó szétporlasztásnál, valószínűleg az egész forró kamrafalat érő tüzelőanyag gyorsan 70 és egyenletesen köddé alakul, meglehetős hirtelen és egyenletesen gyullad meg a be­áramló levegőn, azonban, minthogy a le­vegőtöltésnek csak törtrésze jut be a kam­rába, azzal csak tökéletlenül, tehát kormo- 75 zóan éghet el. Ha ellenben zárt sugárban,

Next

/
Thumbnails
Contents