94217. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy többfokú sürítő

— 3 — valamennyi szelep élettartamát meg­növeljük. A hengerblokknak a fedél felé eső ol­dala az 1. és 2. ábrabeli kiviteleknél síkra 5 van megmunkálva, úgyhogy arra a (3) szelepház könnyen felilleszthető. A 3. és 4. ábrabeli kiviteleknél is a (33) szelepház minden segédszerv (pl. hornyok vagy fo­gak) nélkül van a blokkra felerősítve. A 10 (33) szelepház alsó részében van elren­dezve a nyomószelep ülőkéje; a szelep­tányér vezetésére (34) csapok vagy lemez­rúgók szolgálhatnak. Az alacsonynyomású henger közepe fe-15 lett a baloldalon a hűtőköpennyel és a szívószelep belül elrendezett ülőkéivel el­látott (35) szívócsonk van elrendezve, míg jobbról, a nagynyomású henger felett az ugyancsak hűtött (36) nyomócsonk foglal 20 helyet. Ezen kivitelnél a szelepek elren­dezése az előbbinek fordítottja, t. i. a nyomószelep belül és a szívószelep kívül foglal helyet, azon célból, hogy a szelep­ház belsejét, mint közbenső hűtőt hasz-25 nálhassuk fel. E térben a (35, 36) csonko­kat ellipszis alakban körülvevő (37) hűtő­kígyó van elrendezve, amely közvetlenül a nyomószelep közelébe nyúlik, úgyhogy a legmelegebb levegő közvetlenül a leg-30 hidegebb felületeket érinti. Ezenkívül a kígyó legalsó meneteit a léglökések rezgő mozgásban tartják, ami lerakódások kép­ződését megakadályozza. A szelepházban elrendezett két (39) 35 szárnnyal ellátott (38) fal feladata, hogy a levegőt a hűtőkígyó egyenes szakaszai mentén is vezesse. A (33) szelepház felső részét a (41) szívócsonkkal ellátott (40) fedél zárja, ame-40 lyen az önműködő nyomásszabályozó fog­lal helyet. E fedél egyúttal közvetlenül a szabályozó tolattyújának szekrényét is képezi, azonkívül a (42) nyomócsonkot hordja és ugyancsak benne van kiképezve 45 a (35) és (36) hűtőköpenyek (43) összekötő csatornája és a (44) levezetőcsatorna. A (36) csonk hűtőköpenyébe a hűtőközeget vagy felülről vezetjük be, vagy pedig ol­dalról a szelepházon át a (45) csatornán 50 keresztül, amely egyúttal a (37) hűtő­kígyó alátámasztására is szolgál. Hogy a kívül fekvő szelepek hozzáfér­hetők legyenek, a hűtőkígyó a (40) fe­déllel együtt leemelhető. Ecélból a kígyó 55 végei a (46) és (47) toldatokon hatolnak át. amelyek külső felületükön csavar­menettel vannak ellátva. A megerősítésre a (46) és (49) karmantyúk szolgálnak. Miután a levegő áramlása a hűtőkígyó alatt fekvő szelepek működése következ- 60 tében egyenlőtlen, a kígyó rezgő mozgást végez, ami vastag olajréteg vagy iszap lerakodását megakadályozza. Kisebb nyomások céljára az ikersűrítő alkalmasabb; a két henger egyikének 65 példakénti kivitelét kívül fekvő szelepek­kel a baloldalon feltüntetett alacsony­nyomású henger mutatja. A kiömlőcsonk célszerűen a fedél közép­részén a (41) szívócsonk és az ugyancsak 70 szívócsonk alakjában kiképezett (42) nyomócsonk között van elhelyezve. E csonk a sűrített levegőt oly térből vezeti ki. amelyet a (38) és (39) falak és az első­vel egyenlő, azzal szimmetrikusan szem- 75 benfekvő fal határolnak. A (39) falak középrészén célszerűen függőleges hasíté­kokat képezünk ki, hogy a levegő mind­két hengerből egyenlő mértékben áramol­jék és eközben a hűtőkígyót lehetőleg 80 egyenletesen és mindenütt érintse. A leírt kiviteli alak előnye, hogy nagy légsebesség mellett az ellenállás minimá­lis. azonkívül a szerkezet alacsony és könnyű. 85 Ugyanezen kivitel előnyösen alkalmaz­ható. mint gyorsanjáró és dinamikailag teljesen kiegyenlített négyhengerű sűrítő nyomásfokozata, amelynek mindkét ma­gasnyomású hengere csak egy alacsony és 90 nem hűtött szelepházzal képezendő ki. A (46) és (47) toldatok furatai oly bő­ségesen vannak méretezve, hogy nagyobb átmérőjű csőből készült kígyó, megfele­lően nagyobb furatú (48) és (49) kar- 95 mantyúkkal, mint fűtőkígyó alkalmaz­ható abban az esetben, ha a munkát végző levegő térfogatát pl. valamely égési mótor kipuffogott gázainak melegé­vel növelni kívánjuk. 100 Az ily fűtőkígyót a gőztermelésre is fel­használhatjuk, ha a lefolyó és már elő­melegített hűtővíz egy részét reá vissza­vezetjük. Valamely nem kényszerűen vezetett 105 gyűrűs szelep mozgására elsősorban a sze­lepen átáramló közeg gyakorol befolyást, amennyiben a szelep ellenállása az érin­tett felület nem minden helyén egyenlő, úgyhogy a felületegységekre gyakorolt 110 nyomások eredője általában nem megy át a szelep súlypontján, minek következté­ben a szeleptányér befeszülhet. A mindig különböző erősségű szeleprúgók eredője szintén excentrikus helyzetű. Végül elő- 115 segíti a befesziilést az a körülmény is,

Next

/
Thumbnails
Contents