94200. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék
dugattyú azonban a (.12) rúgó nélkül is visszatérne kiindulási helyzetébe, ha a nyomás az (1) fővezetékben annyira növekedik, mielőtt a fékek teljesen megoldva 5 lennének, hogy e nyomás meghaladja az egykamrás fék által továbbított nyomást. Ha. azuitán a nyomás az (1) fővezetékben ama® értékhez, közeledik, melyet annak megoldott fékeknél kell felvennie, akkor a 10 leírt működtetőszelep ismét átáll és az összeköttetést a (3) segédlégtartály és az egykamrás fék (6) hengere közt megszakítja. és e hengert a szabad levegővel hozza kapcsolatba. Ezáltal a féktuskók ellő távolittataiak a kerekektől és egyidejűleg a (3) segédlégtartály az (1) fővezetékből feltöltődik mindaddig, amíg e kettőben a nyomás egyenlő lesz. Az egykamrás fék hengere oly nagyra 20 készíthető, hogy üres vasúti kocsihoz elegendő fékezőerőt adjon, míg az egész fékberendezés, a leírt- módon, egy teljesen megrakott vasúti kocsit képes befékezni. E célra az egykamrás fék (6) hengerét a 25 kétkamrás fékével összekötő (16) csővezetékbe egy (34) három járatú csap van beiktatva (1. ábra), melynek egyik csatornája a szabad levegővel áll kapcsolatban. Ha üres a kocsi, akkor úgy állítjuk be ezt 30 a csapot, hogy a (6) és a (9) fékhenger közt az összeköttetést elzárja és egyidejűleg a kétkamrás fék (9) hengerét a szabad levegővel hozza kapcsolatiba, hogy a. (10) dugattyúnál esetleg keresztülhatolt nyomó-35 levegőt kieressze. Ilyen körülmények közt az egykamrás fék egyedül jön működésbe, mihelyt a nyomást az (1) fővezetékben csökkentjük. A (2) működtetőszelep és az egykamrás fék (6) hengere közt levő (15) 40 csővezetékben egy hasonló, (35) háromjáratú csap van elrendezve (1. ábra) és ha az egykamrás féknek egyedül kell működnie, akkor ezt a csapot úgy állítjuk át, hogy áteresztő keresztmetszete csökkenjen, 45 azaz e csap ekkor fojtószerv gyanánt működik, hogy a féktuskók enyhe ráfekvését biztosítsa a kerekekre. A (34) és (35) csap mechanikusan össze lehet egymással kötve, úgyhogy az egyik csap átállítása kényszer-50 mozgásban és egyidejűleg a. másiknak átállítását. is végezze. Egyes, megterhelt kocsikon a fékek megoldása céljából anélkül, hogy a vonatban lévő többi kocsi fékjeit is megoldani kel-55 lene, a leírt (35) csap egy, a szabad levegőibe vezető csatornával van ellátva. A fékeknek ily módon való megoldásához csak a (34) csapot kell az. üres kocsi fékezésének megfelelő helyzetébe állítani (tehát a (6) és a (9) hengert összekötő (16) 60 csatornát elzárni és a (9) hengernek a szabad levegővel való kapcsolatát létrehozni), míg a (35) csapot úgy állítjuk át, hogy annak a (2) működtetőszeleppel való kapcsolata megszűnjék és a (6) henger a szabad 65-levegővel jöjjön kapcsolatba. Ekkor jut tulajdonképen érvényre az említett (12) rúgó, amennyiben ez ekkor a (10) dugatytyút visszatolja a (9) hengerbe, hogy e dugattyú bizonyos kiindulási helyzetet fog- 70 laljon el egy későbben végbemenő fékezéshez. A fékhengerek közt lévő (16) összekötővezetéknek természetesen nem kell okvetlenül külön csőnek lennie, hanem egy, a 75. hengerállványban kiképezett csatorna alakját is felveheti az. E csatorna keresztmetszete olyan nagy kell hogy legyen, hogy a> íéktuskókat az egykamrás fék már rátektette légyen a kerekekre, mielőtt 80' még működésnek indulna a kétkamrás fék, ami főleg gyors fékezésnél lényeges. Mint a rajzból kitűnik, ez a (16) összekötővezeték vagy csatorna az egykamrás fék (6) hengerébe olyan helyen torkol be, 85 mely megoldott fékeknél, a szabad levegővel áll összeköttetésben és így a (10) dugattyúnál esetleg keresztülhatolt nyomólevegőt kiereszti, miért is az egykamrás fék (7) dugattyújának már meg kellett 90 tennie útjának egy bizonyos részét, mielőtt a nyomás a (16) csővezetéken vagy csatornán át, a kétkamrás fék (10) dugattyújához tovaterjedhetne. Az egykamarás fék dugattyújának munkalökete, oly 9a gyorsan megy végbe amaz időtartamhoz viszonyítva, mely a nyomásnak a kétkamrás fék hengeréig való tovaterjedéséhez szükséges és ezzel a fékdugattyúnak olyan hatása jön létre, hogy biztosan számítani 100 lehet arra, hogy a féktuskók már teljesen ráfeküdtek a kerekekre, mielőtt még a kétkamrás fék dugattyúja, a tulajdonképeni féknyomás létrehozására, működésbe jött volna. 105 Mint említettük, az egykamrás féket valamely egyenértékű szerkezettel helyettesíthetjük és a legközelebbb fekszik e célra az olyan elektromoskészülék, pl. solenoid .alkalmazása, mely egy benne el- 110-tolható vasmag gyanánt kiképezett dugattyúrudat befolyásol. A féktuskóknak a kerekekre f ektetése itt ép oly hirtelen történik, mint egykamrás nyomólégfék alkalmazása esetén és a hatás is nagyjából 115-ugyanaz, mint ott. Ennél a kivitelnél feltehetjük, hogy a vasmagot, megoldott fékeknél, az áram alatt álló solenoid meg-94200
