94200. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégfék

— 6 — húzva tartja és rúgóerő segélyével fekteti a féktuskókat a kerekekre, amikor azi áramot megszakítjuk. A kétkamrás fék ekkor, a (Ifi) csővezetéken és a (34) három-5 járatú csapon ,át vagy a (2) működtetőszeleppel vagy közvetlenül a (3) segédlégtartállyal lehet összekötve. A féktuskóknak a. kerekekre való fektetése pl. a mozdonyvezető fékez-őszelepének működtetésé-10 vei történhetik, amikor is a solenoidot tartalmazó áramkör már előbb megszakíttatik, mielőtt még .nyomáscsökkentést lehetne végezni az, (1) fővezetékben. Lehet azonban a (2) működtetőszelepeit egy 15 áramkapcsolókés-zülékkel is ellátni, mely az (1) fővezetékben foganatosított nyomáscsökkentéskor, az áramkört megszakítja és megfordítva, ezt ismét zárja, miután a kétkamráis fék dugattyúja a meg-20 oldott fékeknek megfelelő helyzetét foglalta el ós a nyomás amaz értékhez közeledett, melynek megoldott fékeknél kell fennállania. Fontos ekkor, hogy az ezen célra átalakított működt-otős-z-elepbe-n az 25 (53) tolat-tyú szelep gjr

orsan átállítható legyen. Ha az (1) fővezetékben a nyomás csökken, akkor a (2) működtetőszelep a leírtmódon átáll, amikor is az áramka-pes-oló 30 kikapcsolódik és a vasmag, mely, mint több, egyszersmind a kétkamrás fék dugattyúrúdját képezi, a féktuskókat a kerekekre fekteti. A vasmag ezen -elmoz-g-ásakor, mechanikus eszközökkel, a (34) csa-35 pot vagy más szelepszerkezetet is működtetni lehet, ami által a kétkamrás fék hengerének a szabad levegővel való kapcsolata megszűnik és a henger a (2) működtetőszeleppel vagy közvetlenül a (3) 40 segédlégtartállya-l jön kapcsolatba, mire a fékezést a kétkamrás fék dugattyúja a leírt módon végzi. (Bizonyos esetekben felesleges lesz a fékek minden egyes megoldásához a (34) csap vagy más szelep-45 szerkezet segélyével kapcsolatot létrehozni a szabad levegővel, mert a (12) rúgó a kétkamrás fék (10) dugattyúját minden egyes esetben visszatolja, mihelyt a nyomások ezt lehetővé teszik.) A fékek meg-50 oldásakor a (2) működtetőszelep újból átáll, miután előzőleg a kétkamrás fék dugattyúja a megoldott fékeknek megfelelő helyzetét foglalta el, úgyhogy az elektromoskészülék ismét visszatér a megoldott 55 fékeknek megfelelő helyzetébe, amikor is a (34) csap vagy sz-ele-pszerkezet átáll. Természetesen -még más, egyenértékű, a most leírttól eltérő szerkezetek is nyerhetnek alkalmazást az egykamrás fék helyett; a fődolog mindig az, hogy az alkal- 60 mázott készülék a féktuskóknak hirtelen ráfektetését a. kerekekre lehetővé tegye és hogy az e célra szükséges mozgáskor, a. leírt, javított- kétkamrás fék működésnek induljon, úgyhogy hatása kb. ugyanabban 65 a pillanatban l-egyen igénybe vehető a féknyomás kifejtésére, melyben a féktuskókiiak a kerekekre való fektetését előidéző mozgás megszűnik. Ha a féktuskóknak a kerekekre való 70 fektetésére szolgáló készüléket fék, pl. a leírt egykamrás fék módjára képezzük ki, akkor olyan nagyra készíthetjük azt, hogy üres kocsik be fékezésére elegendő erőt fejtsen ki. Ha ellenben ez a készülék csak a 75 féktuskóknak a kerekekre való fektetésére szolgál, tehát tulajdonképeni fékezőerőt- nem fejt ki, -akkor üres, illetőleg megrakott kocsihoz való -maximális fékező erőt kaphatunk azáltal, hogy két kétkamrás 80 féket rendezünk e.l ugyan-azon a központi csőalakú testen. Ekkor a két kétkamrás fék különböző hengerátmérckkel képezhető ki, mely átmérők az éppen megkívánt maximális fékezőerőtől függnek. Azáltal, 85 hogy ebben az esetben is csak egyetlenegy meneszt-őkészülékre van szükség, az egész fékezőberendezés nem kell. hogy bonyolultabb legyen. Ha azonban jelentéktelennek tekintjük az ilyen bonyolultságot, akkor 90 természetesen mindegyik féket felszerelhetjük egy-egy meneszt ölté-szülékkel. Az (1) fővezetékhez és a (3) segédlégtartályhoz vezető csővezetékeket ekkor két háromjáratú csappal kötjük össze egymás- 95 sal, illetve zárjuk el egymástól. Ha az egyik fékben a dugattyúnak nem kell dolgoznia, akkor a két csapot úgy állítjuk el, hogy e vezetékek a szabad levegővel legyenek összekötve. Ily módon, mint be- 100 látható, tetszőleges számú kétkamrás fék rendezhető el, ugyanazon a csőalakú testen és ezek egyetlenegy menesztőkésziiléltkel működhetnek együtt. Azáltal, hogy a fékhengernek különböző átmérőket adunk, 105 a maximális fékezőerőt tág határokon belül változtathatjuk, ami pl. olyan vasúti mozdonyoknál fontos előny, melyek igen különböző maximális sebességekkel járnak vagy olyan kocsiknál is, melyek xigy no változó maximális terheléssel, mint maximális menetsebességgel járathatok. Világos, hogy több ilyen, egyetlen közös menesztőkészülékkel bíró kétkamrás fék alkalmazható egyetlenegy, a féktuskókat a 115 kerekekre fektető készülékkel, tehát pl. a leírt egykamrás fékkel kapcsolatban. Több, egyetlen csőalakú testen elrende-