94180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aktivitásó szén-idomtestek előállítására

vábbi adalék nélkül, homogén massává keverhetünk. A találmány további kiviteli alakjánál kátrányfajtáknak szerves kötőanyagok 5 gyanánt való alkalmazása bizonyult igen célszerűnek. Különösen figyelmet érdemel a fakátrány és hasonló növényi kátrányok, a 540° C alatt keletkezett lepárlási kátrányok, a lombfakátrány, a tűlevelűek-10 bői készült kátrány (leülepedett kátrány, retortakátrány, kevert kátrány stb.). Alkalmas keverési arány pl. 60—70% faszén és 30—40% kátrány. Kátrány helyett ugyancsak oxydált (pl. levegővel kezelt) 15 kátrány vagy pedig a kátránynak benzinben oldható és benzolban oldhatatlan frakciója is (szurokalkatrészek) találhatnak alkalmazást. Ez utóbbi esetben a kötőanyagot a szén-20 nel való keverése előtt aránylag csekély mennyiségű szervetlen anyaggal kezeljük, mely utóbbiak a kötőanyagban oldhatók, vagy amelyeknek oldatai a kötőanyagokkal keverhető, illetve melyeknél a kötő-25 anyag impregnálható vagy emulgálható. Ezen anyagok hozzáadása (illetve jelenléte) többek között az egész tömegre kiható, egyenletes aktiválást célozza, míg ezen anyagok nélkül inkább csak a fel-30 színre kiterjedő aktiválás lépne fel. Ez a körülmény lényeges az előállítandó termék keménysége szempontjából. Szervetlen anyagok gyanánt általában azok jönnek figyelembe, melyek maguk is képesek 35 a szénre aktiváló hatást kifejteni; így pl. marónátronlúg kátránnyal kapcsolatban, alkalmasnak találtatott a szóbanforgó célra, de sok más só, liydroxyd és sav ugyanazt a hatást képes kifejteni, pl. a 40 karbonátok, bikarbonátok, sulfátok, bisulfátok, zink- vagy más kloirdek, sulftdek, szerves savak, phosphorsav stb. Bizonyos esetekben, így pl. ha már aktivált szénből indulunk ki, akkor ezt a 45 szenet előbb a szervetlen anyaggal, pl. nátronlúggal impregnálhatjuk és ezt követőleg a szerves kötőanyaggal keverhetjük. Más szerves kötőanyagok a következők: nagy molekuláris szénhydrogénkeverékek, 50 szénhydrátok, inelasse, keményítő-syrup, fehérjeanyagok, gyanták, enyv vagy címanyagok, amelyek a fát, cellulózét stb. oldani vagy megbontani képesek, pl. melyek a műselyemiparban használtatnak és más 55 metallurgiai, elektromos, cliemiai vagy más célra alkalmazott kötőanyag. Kötőanyagok gyanánt célszerűen elszenesítésnél zsugorodó szerves anyagokat alkalmazunk. Aktív szénnek kiindulási anyag gyanánt való használatánál ez kii- (j( lönösen fontos, minthogy az aktivált szén, izzás közben, térfogatát egyáltalában nem vagy csak csekély mértékben változtatja. Az agglonierálandó anyagnak megelőző aktiválása bizonyos körülmények között 6í igen előnyös lehet igen nagy aktivitású termék létesítése szempontjából, azonban előzetesén aktivált szénnek a találmány értelmében történő gyakorlati alkalmazásánál bizonyos hátrányokkal állunk szem- 7( ben. Kitűnt ugyanis, hogy az aktivált szénnek nagyobb porosítása következtében a szerves kötőanyagnak nagyobb mennyiségére van szükség, minthogy az aktivált szén pórusai a rendesnél több ?; kötőanyagot absorbeálnak. Ily módon azonban az aktiválás eredménye részben megsemmisül és az agglomerálás után, utólagos izzítás vagy aktiválás után, miközben szén vész el, ismét nagyobb meny- 8( nyiségű szerves kötőanyagot kell eltávolítanunk, hogy kellő porosítású, aktivált termékeket kapjunk. Egy másik szempont, mely a találmánynak gyakorlati kivitelénél igen fontosnak S.; bizonyult, az idomszénben bizonyos kapillaritás létesítése. Az aktivált szénnek, illetve az idomtesteknek többé-kevésbbé nagypórusú kapillaritása szabja meg ugyanis nagyrészt a termék adsorbeáló- 9( képességét és aszerint, hogy gázadsorptióra, vagy pedig folyadékok kezelésére alkalmas idomtesteket óhajtunk előállítani, a pórusnagyságot a szándékolt alkalmazási célnak megfelelően fogjuk cél- 9; szerűen me g vála sz tan i. Emulgáló vagy aktiváló hatást kifejtő szervetlen anyag csekély mennyiségének hozzáadásával módunkban van az idomdarabok kapillaritási fokának megállapí- i< tása. Azáltal, hogy ezeket a szervetlen anyagokat a kész termékből kimoshatjuk, az idomtestek porosítása még növekszik. Hasonló módon változtathatjuk a porosítást és kapillaritást a szerves kötőanya- i( gok vagy egyéb adalékok kellő megválasztásával. így pl. ha előzetesen aktivált anyagból indulunk ki, akkor a finoman megőrölt vagy már enélkül is elegendő finom ré- l szecskéket előbb oly anyaggal impregnálhatjuk, melyet az aktiválás után kivonhatunk, kilúgozhatunk, kimoshatunk vagy a termékből egyébként eltávolíthatunk, vagy pedig oly anyaggal, mely izzítás l közben vagy az aktiválási folyamat alatt elillan, vagy pedig könnyen eltávolítható vegyületté alakul át. Ezek az anyagok