94180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aktivitásó szén-idomtestek előállítására

— 3 — vagy teljesen indifferensek lehetnek, vagy pedig némi aktiváló hatást fejthetnek ki. Az ily módon impregnált szénrészecskéket azután szerves kötőanyaggal keverjük, ahol is részben vagy egészben elejét vettük annak, hogy a kötőanyag a szénrészecskék belső pórusaiba hatolhasson. Ily módon kevesebb kötőanyagra van szükség és az előzetes aktiválás eredménye nem semmisül meg, mert a kötőanyag eltávolítása vagy elpárolgása után a szén űjloól visszakapja aktivitását. Esetleg oly termékből is kiindulhatunk, mely csak részben van aktiválva, ahol is az anyagban visszamaradt alkatrészek töltőanyag gyanánt szerepelnek. Az agglomerálandó szén impregnálására szintén felhasználhatjuk azokat a szervetlen anyagokat, melyek a kötőanyag emulgálására vagy homogénné tételére hozzáadattak. Impregnálószer gyanánt a következők jönnek figyelembe: Hevítés közben elpárolgó folyadékok, szervetlen vagy szerves sók oldatai, savak vagy lúgok, pl. kloridek, sulfátok, sulfidek, phosphorsav, ecetsav, nátronlúg, ammoniumsók, alkoholok stb.; mindazon vegyszerek, melyek az anyagra aktiváló hatást képesek kifejteni és általában mindazon anyagok, melyek a szénben már jelenlévő vagy létesítendő, vagy pl. kátrány vagy efféle anyag hozzáadásával létesített pórusok betömődésének meggátlásához hozzájárulni alkalmasak. A keverést alkalmas módon keverőgép segélyével, célszerűen tökéletes homogenitás eléréséig, esetleg magasabb hőmérsékletnél végezzük. A keverést sajtolás követi, ahol is tetemes keménység elérésére célszerűen igen magas nyomásokat alkalmazunk. Gázadsorbeáló szenek előállításánál 300 atm.-s és még ennél is magasabb nyomás talál alkalmazást, míg színtelenítő szeneknél kisebb keménységig való sajtolás lehet előnyös. A sajtolás alatt uralkodó hőmérséklet úgy állítandó be, hogy a szükséges magas munkanyomás betartható legyen. Az eljárás célszerű kiviteli alakjánál az idomtesteket szalagsajtó segélyével állítjuk elő, miközben gömböket vagy hengereket, vagy pedig sima, illetve rovátkáit csövecskéket kapunk; ezeket úgy vághatjuk, hogy keresztmetszeti és hosszméretük azonos legyen (Raschig-gyűrű); a szemcsenagyságot célszerűen kb. 2—5 mm-nek választjuk meg. Természetes, hogy más, alkalmas alakok is figyelembe jöhetnek. A találmány szerinti eljárás előnye ab- 60 ban van, hogy a sajtolásnál kapott alak közvetlenül az alkalmazási alakot mutatja, miáltal a további földolgozás igen gazdaságossá válik. A sajtolt alakdarabokat azután szárítás- 65 nak vetjük alá. A szárítás előnyösen oxydálás közben megy végbe; emellett célszerűen forró levegőt vezetünk át mindaddig, míg az anyag meg nem keményedett. A keményítési folyamatot az oxydáció 70 elősegíti. Az oxydáció gyorsítására esetleg katalytikus anyagokat, pl. szikkasztókat (siccativeket) kebel eztethetünk be a kötőanyagba. A megszárított idomdarabokat azután 75 izzításnak és aktiválásnak vetjük alá. Először is körülbelül 500° C-nál lepárlás megy végbe, célszerűen mozgásban, levegőnek, gázoknak vagy gőzöknek bevezetésével vagy anélkül és a destillációs ter 80 mékek gyors elvezetése közben. A lepárlást célszerűen lassan végezzük, ami a termék tulajdonságainak javára szolgál. Ezt követőleg a lepárolt anyagot hosszabb ideig kb. 950° C-ra izzítjuk, miközben a 85 hőmérsékletet gyorsabban vagy lassabban engedjük emelkedni, az anyag szemnagyságától függőségben; így pl. kisebb szemeséknél gyorsabban járhatunk el, mint nagyobb szemcséknél. Az izzítás, me- 90 lyet légelzárással és gázbevezetés nélkül foganatosítunk, a szén térfogatsúlyának, sűrűségének és keménységének növelését célozza. Ezt követőleg az anyagot készre akti- 95 váljuk, miközben ismert módon járhatunk el; pl. (túlhevített vagy telített) vízgőzt vezetünk be és ismert szerkezeteket, pl. forgókemencét veszünk segítségül. A lepárlást, izzítást és aktiválást célszerűen 100 egyetlen folyamatban és megszakítás nélkül, az anyagnak állandó mozgása közben foganatosítjuk. Hogy igen kemény szenet kapjunk, igen fontos az aktiválásnak lassú lefolyatása. Kitűnt, hogy gázadsorp- 105 ciós szén előállításánál igen fontos többórás aktiválás, melyet célszerűen nagyon kevés vízgőzzel foganatosítunk, ahol is forgókemencében végzett aktiválásnál ez percenként 4 fordulatot végez, Ha ellen- 110 ben színtelenítő szén előállításáról van szó, akkor ajánlatos több vízgőzzel való kezelés és a kemencének gyorsabb mozgatel Sít. Az aktiválás befejezése után a szenet 115 célszerűen extraháljuk, a kiindulási anyag szervetlen adalékának, valamint természetes hamumaradékának eltávolí-