93846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés érceknek, oxidoknak stb. redukálására

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93846. SZÁM. — Xll/b. (XU/d.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés érceknek, oxydoknak stb.-nek redukálására. Coley Henry Edwin mérnök London. A bejelentés napja 1926. évi december hó 18-ika. A jelen találmány érceiknek, oxydok­nak stb.-nek redukálására vonatkozik és ezeknek gyorsabb és takarékosabb redu­kálását célozza, mint amint ez, az eddig-5 elé használatos eljárások segélyével le­hetséges volt. A találmány szerintii eljárásnál az ér­ceknek stb.-nek redukálását akként végez­zük el, hogy az érceket, redukálásuknál 0 szokásos hőmérsékletre hevítjük és hogy a felhevített ércekre vagy ércekbe ezen hőmérsékletnél nyersolaj-, petróleum-, vagy más alakban valaimely szénhydro­gént vagy alkalmas, szénhydrogént tar-5 talmazó testet, mint pl. szenet, turfát, barnaszeneit vezetünk, úgyhogy a széli -hydrogén gyorsan bomlik és a szén azon hatásos keletkezési állapotban jön létre, amelyben az az érceknek redukálását 0 idézi elő. Az ily módom keletkezett szén­nek hatásos állapota a jelen eljárásinak a közönséges redukálási eljárás sebességé­hez mórt sokkal nagyobb redukálási se­bességével tűnik ki. Az ekként keletkezett 5 szén tulajdonképpen a keletkezési álla­potban levőnek tekinthető. A szénhydrogént tartalmazó azon tes­teknek, melyeket az eljárásinál haszná­lunk, a kezelendő anyaggal kell érintke­ü zésibe kerülni, mielőtt a, bomlás megtörté^ nik, amiért is azokat körülbelül ugyan­azon állapotban kell a kezelendő anyagba vagy anyagira vezetni, mint amelyben azok használatuk előtt vannak. Ezen lé-5 nyeges feltételeknek alkalmas módszerek­kel pl. azáltal teszünk elegeit, hogy a szénhydrogéneket. vagy a sízánihydrogiánt tartalmazó testeket oly, vízzel hűtött szál­lítómű vagy csővezeték segélyével vezet-0 jük rendeltetési helyére, mely akként van elrendezve, hogy a sziénhydrogén vagy a szénhydrogént tartalmazó test, a kiáramlási helyen közvetlen érintkezésbe jut a felhevített érccel. Kisérleteik révén megállapították, hogy a sziénhydrogén, 45 vagy a szénhydrogént tartalmazó test, ha ezt, tekintet nélkül a kezelendő f elheví­tett anyaghoz való közelségére, a felheví­tett redukálási térbe visszük, szilárd pl. korom alakjában rakódik le, ami világo- 50 sian mutatja, ihoigy a szénhydrogének, miég mielőtt a kezelendő anyaggal (érint­kezésibe jutottak volna, elbomlottak és ezért a kivánt redukálást keletkezési ál­lapotban levő szén segélyéivel nem hagy- 55 ták létrejönni. A találmány szerinti eljárás alkalma­zásánál szükséges, hogy a redukálást egy célszerűen szerkesztett berendezésiben vé­gezzük el, mely szükség esetén levegőtől 60 elzárható ós melyen a kezelendő anyagot célszerűen megszakítás nélkül vezetjük keresztül. A berendezés tetszőleges alkal­mas anyagból készülhet, melynek minő­sége azonban a kezelendő ércnek vagy 65 oxydnak fajtájától és attól a hőmérsék­lettől függ, melynél a redukálás történik. A berendezés lényegében véve egy kam­rából vagy csőből áll, melyet a kezelendő érceknek sitb.-nek mozgatása céljából vagy 70 forgatunk, vagy melyet helytállóan ren­dezünk el, amikor azonban belsejében forgatható bordákat vagy hasonló eleme­ket alkalmazunk, melyek az anyagot a berendezésen keresztül történő áthaladása 75 köziben a redukálást elősegítő mozgásokba hozzák. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező eljárás elvégzésére alkalmas, ugyan­csak a találmányt képező berendezés 80

Next

/
Thumbnails
Contents