93820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona feldolgozására

— 2 — hőmérséklet alkalmas szabályozásával, vagy olyan gázok, folyadékok vagy oldatok adagolásával, melyek a csírázást, erjedést, rothadást és káros enzimhatást 5 meggátolják, vagy pedig mindkét úton. Meggátolhatjuk a csírázást, stb, mechanikai, termikus vagy elektromos behatások útján is, így pl. a csírázást azzal, hogy a magvakat az áztatás közben, me-10 lyet ez esetben pl. áramló vízzel foganatosítunk, rázásnak tesszük ki. Mindezen eszközöket egyidejűleg vagy egymásután alkalmazhatjuk. Változtathatjuk azt a közeget, mellyel a magvak a 15 beáztatás közben köriil vannak véve, vagy mellyel kezeltetnek. Vagy változtathatjuk a kezelési hőmérsékletet vagy a kezelési időtartamot. Vagy változtathatjuk azon hozagok jellegét, melyeknek 20 rendeltetése a csírázás, erjedés és rothadás meggátlása, a magfehérjében jelenlevő enzimek, íermentumok és hormonok megóvása, a magfehérje vagy a korpahéj vagy mindkettő felpuhítása, az anyag 25 ezen két fő-alkotórészének egymáshoz képest való lazítása és a sikér sütőképességének megóvása vagy javítása. Kiindulhatunk továbbá nyers magvakból, vagy pedig szárazon vagy nedvesen előzetesen 30 megtisztított vagy szárazon vagy nedvesen hántolt vagy hegyezett (mindkét hegyétől megfosztott) magvakból is. A gázokat az áztatás előtt, alatt vagy után gázokkal vagy folyadékokkal kezelhet-35 jiik, melyeknek hatása hőmérsékletük útján fokozható, vagy csökkenthető. Lehet pl. a magvakat előbb rövid ideig forró, azután egyideig hideg levegővel kezelni, azt a váltakozó kezelést esetleg megismé-40 telni ós azután a magvakat nedvességgel telített levegő vagy egyéb gáz, pl. csekély mennyiségű íormaldehidgázzal vagy máseffélével elegyített levegő hatásának alávetni. 45 De eljárhatunk úgy is, hogy a magvakat előbb rövid ideig forró vízbe, azután hideg vízbe visszük be, ezt. a váltakozó kezelést esetleg megismételjük és ezután az áztatást pl. 30—35°-os vízben hajtjuk 50 végre. A fent megadott példák csak azt akarják mutatni, hogy rigy a heáztatási közeg jellege, mint a behatási hőmérsékleti! tekintetében tág határok közölt változta 55 tások eszközölhetők, anélkül, hogy ezzel a találmány célját, a csírázás, erjedés és rothadás meggátlását meghiúsítanék. Sőt, ezen változtatásokkal a célt més gyakran elő is segíthetjük. Főképen az előkezelés elején alkalma 60 zott erős és hirtelen hőmérsékletváltozá sok szolgálják a találmány célját. így pl. lehetséges a magvakat először igen rövid ideig", pl. néhány másodpercig, 100" feletti hőmérséklet hatásának kitenni, 65 amennyiben azokat pl. forró vízbe mártjuk, mi.melléit a kezelést oly módon kel] vezetni, hogy a magfehérje ne dextrinizálódjék. Ha ezután a magvakat hirtelen hideg vízbe vagy hűtőoldiatba mártjuk, 70 tehát 100°-ról 0°-ra vagy ez alá, lehűtjük, a csira és az enzimek megbénítását színién a legrövidebb idő aliatt, azok elpusz Títása nélkül elérjük és ekkor a tulajdon képeni áztatófolyamat pl. 30—35°-on meg- 75 indulhat. Tartamia pl. 8—24 óra között változhat. A csírázást, erjedést, rothadást, stb, meggátló hozagok alkalm ici Z ci ScL esetéiben o használt oldatok koncentrációját bizo 80 nyes határok között változtathatjuk. így pl. i'ormaldehidgáz vízben való oldata alkalmazásánál a magvakat előbb néhány másodpercig olyan vízzel kezeljük, amely kb. 0.2% íoirmaldehidet tartalmaz, majd 85 hosszabb időn át olyan vízzel, melji 0.2%-ot tartalmaz, a folyamat- vége feh> pedig még gyengébb oldattal. Célszerű a kezelés vége felé még ezt a gyenge olda to-t is. tiszta vízzel vagy máseffélével he 90 lyettesíteni. Mindenkor ügyelni kell arra, hogy csak olyan koncentrációk alkalmaztassanak, melyeknél a mag-fehérje káros elváltozása be nem következhet. A fent-említett, különböző kezelési mód- 95 szereket azzal lehet erősíteni vagy gyengíteni, hogy a magvakat nyugalmi hely« zetben vagy mozgás közben kezeljük, pl. áramló folyadékkal, mi kőris a mozgás u csírázást gátló hatást, fejt ki. Előnyös ha- 100 tása lehet a magvakra a fentebb ismertetett kezelési módok valamelyikével egy idejűleg alkalmazott elektromos áramnak is. Hogy a korpahéjriak a magfehérjétől 105 való fellazulását az egyik vagy mindkét alkotórész duzzasztása útján előmozdítsuk, a formaldehid helyett vagy mellett még egyéb antiiszeptikus vagy bénító hatású vegyszereket, pl. alkáliákat, tehát 110 alkalmas higítású kaleiumhidroxid-, kaleiumkarbonát- vagy másé ff éle oldatokat is alkalmazhatunk. Hasonló hatásúak a hidrogén-szuperoxid, illetve gyenge savak, ti. m. foszforsav és sók, m. pl. kálium 115 nitrát vagy kálium-szulfát; azonban mindezen hozagokat olyan csekély meny-