93750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénolajok és egyéb szénhydrogénvegyületek hidrálására és hasítására

_ 2 — Az egész eljárás magyarázata céljából a mellékelt rajz 1. ábrája vázlatosan szemlélteti azt az esetet, hogy a magas nyomás alatt álló 5 tartályból kilépő gázmara,dóknak nagy hidrogéntartalma van, míg a 2. ábra vázlatosan azt az esetet tünteti fel, almakor a maradék gáznak hidrogéntartalma csekély. A 10 3. ábra az ossz el rendezés egy foganatosítás! példájának vázlata, míg a 4. és 5. ábrák a berendezés részleteit mutatják. Az 1. és 2. ábrán a. készülékek és ve-15 zetókek összefüggő síkok gyanánt vannak feltüntetve. A folytonos folyamat következőképp játszódik le: Az (1) felület jelzi a. magas nyomás alatt álló tartályt, melybe a. (2) vezetéken 20 át finoman elosztott szemet és a (3) vezetéken át hidrogént vezetünk. A hasítási termékeknek a (4) felület által jelképezett keveréke áll olajból, melyben szilárd alkatrészek vannak szuszpmdálva,, benzin -25 bői, vízből, metánból és ennek homológjaiból, valamin! hidrogénből. Ez a keverék a több fokozatban dolgozó (5) kondenzáló rendszerbe jut, melyből « (6) vezetéken át nehéz olaj, víz és a benzin első 30 részlete (I. benzin) folynak le, míg a (7) felület a benzin, második részletét (II. benzin), a metánt és a hidrogént jelzi. Ez a keverék a (8) benzinmosóba jut, melyből egyrészt II. benzin folyik le, másrészt-35 metán és a hidrogén keveréke áramlik ki; utóbbit a (9) felület jelzi. A (9) keverék a (10) metánmosóba jut, melyből a fölös hidrogén (I. hidrogén) a (11) vezetéken keresztül a (3) gyűjtő vezetékbe és inmn 40 a magas nyomás alatt álló (1) tartályba áramlik. A (10) mosóban kimosott metán •a (12) vezetéken át a metán krakkolására szolgáló (13) készülékbe lép, melybe a (14) vezetékből vízgőzt vezethetünk. A metán 45 hasítása azonban vízgőz nélkül is keresztülvihető. A krakkolásból kapott hidrogén (II. hidrogén) a (15) vezetéken és a (3) gyűjtő vezetéken át a magas nyomás alatt álló (1) tartályba áramlik. A képző-50 (lőtt szénsav a (13) krakkóió készülékből a (16) vezetéken át távozik, míg a (17) vezetéken keresztül a hidrogén előállításához nem szükséges metán,részt más alkalmazási célokhoz juttatjuk. 55 Míg a fentiek,ben vázolt telepet abban az esetben használjuk, ha, a, magias nyomású (1) tartályból kiáramló gázkeverék - hidrogénben gazdag, addig a 2. ábra oly telepet mutat, melyet hidrogénben szegény gázkeverékek esetében alkalmazunk. 6 Bezárólag a. (9) felületig a séma ugyanaz, miint az 1. ábrában. A (9) felülethez itt a (18) vezeték csatlakozik, mely a metán és hidrogén keverékét a (19) expanziós gépbe vezeti. Itt a hidráló gáz kompriiuá- 6 lására fordított energiát tetszőleges módon hasznosítjuk, míg a gázkeverék a fesztelenítés után a (20) vezetéken keresztül a metán krakkolására szolgáló (13) készülékbe áramlik, ahol ismét a fentiek- 7 ben leírt folyamat áll be. A fesztelení'ett gáz feleslegét a (21) vezetéken át vezetjük el. A 3. ábra szerint a folyamat következőképp játszódik le: 7 A magas nyomás alatt álló (a) tartályba a (b) vezetéken át a szenet ismert módon paszta alakjában vezetjük be, míg a szükséges hidrogént a (c) vezeték szállítja. A reakcióanyagok a tartályon, melyben 150 ti —200 at. nyomást tartunk fenn, hcsszirányban haladnak át ós a reakció befejezte után a tartályból a (d) vezetéken keresztül kilépnek. A keverék most először is az (e-) hűtőbe lép, melyben pl. 8 mintegy 300° C-ig lehűl. Ezután a keveréket az (f) szelepben körülbelül 150—100 at.-ig fesztelenítjük és az ugyanezen nyomás alatt álló (k) tartályba bocsátjuk le. A középfajsúlyú és a könnyű olajok, va- 9 laimint a víz, melyek ezen feltételek mellett nagyrészt még gőzalakban vannak, a (g) vezetéken át a második (h) hűtőhöz áramlanak, míg a nehéz o-lajok a bennük szuszpendált szilárd részecskékkel együtt £ az (i) szelepen keresztül a (k) tartályból lebocsáj tatnak és adott esetben még forró állapotban további kezelés céljából a rajzon nem ábrázolt desztilláló retortába vezettetnek. A (h) hűtőbein a gáz- és gőz- 1 alakú termékek további lehűlése és kondenzálód,ása következik be, melyet úgy szabályozunk, hogy lényegileg csak a középolajok cse-ppfolyósítt&ssianak és gyűljenek össze a (1) tartályban, míg a per- i manens gázok, a vízgőz és a könnyű benzingőzök az (m) vezetéken át az (n) hűtőbe áramoljanak tovább. Az (1) tartályban összegyűlt középolaj az (o) vezetéken és a, (p) hűtőn keresztül a Raschig-féle i gyűrűkkel vagy másefélékkel töltött (a) mosó,toronyba folyik, ugyanezen torony alsó részébe vezetjük az (n) hűtőből az (r) vezetéken át jövő keveréket is, mely permanens gázokból, vízből és benzinből áll. i Ezen keverék cseppfolyós alkatrészei a