93741. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés vonatok és járművek számára

Megjelent 1930. évi március hó 1-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93741. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Fékberendezés vonatok és járművek számára. Compag-nie Internationale des Freins Automatiques Société Anonyme Lüttich. A bejelentés napja 1926. évi január hó 12-ike. Belgiumi elsőbbsége 1925. évi január hó 19-ike. A találmány járművek és vonatok számára való fékberendezésre vonatkozik, melynél a féktuskóknak a kerekekre való felfekvésénél a fékrudazatra kifejtett visz-5 szahatást, a fékrudazattal összekötött dugattyú útján, közbeiktatott folyadék veszi fel és a. fékberendezés tokjára vagy a fékező erő által befolyásolandó dugattyúra viszi át. Ilyfajta fékberendezésnél a já-10 tékköznek önműködő szabályozása céljából a találmány szerinti berendezést úgy képezzük ki, hogy akkor, amikor meghatározott löket után a féktuskók még nem érintkeznek a kerekekkel, ezen érintkezés 15 előidézésére bizonyos menyisségű folyadék vezettetik be abba a térbe, melyben fékrudazattal összekötött dugattyú mozog. A folyadéknak ezen térbe való bevezetése célszerűen egy a folyadék vissza-20 folyását megakadályozó elzáró szerven át történik. A találmány további különböző átmérőjű dugattyúk alkalmazására vonatkozik, közbeiktatott folyadékkal működő 25 fékberendezéseknél az áttételi viszony változtatása céljából. A különböző méretű dugattyúknak egymást követő használata folytán, a féktuskók a találmány szerint a fékezési periódus első része alatt, gyor-30 san a kerekekhez simul, amikor is hatályos fékezést érünk el és a fékező eszközök áttételi viszonyának ezen változása önműködően áll be, mihelyt a dugattyúk egyike a fékberendezés meghatározott 35 pontjához kerül. Az elrendezés emellett úgy választható meg, hogy a dugattyú ezt a pontot még akkor is eléri, ha a . féktuskók már előzőleg a kerekekhez símultak. A rajz 1—4. ábrái az önműködő utána- 40 állító szerkezet több példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél a fékezést azzal érjük el, hogy az (1) emelőt a (6) ós az (1') emelőt a (6') forgáscsap kö- 45 rül kilengetjük, miáltal az (X, XI) nyilak irányában vonóhatások fejtetnek ki. Ezen célból külső falán a (6) csapot vivő, helytálló (4) hengerben mozgó (5) dugatytyúra nyomófolyadékot engedünk hatni, 50 melyet a (3) csőtoldaton át áramoltatunk be. A (4) dugattyú az (1') emelővel a (6') csukló útján van összekötve. A fékrudazatnak a kezdő állásba való visszavezetése a (17) rúgó segélyével történik. 55 Ha a féktuskók az (1) és (1') emelők meghatározott lökete után nem simulnak a kerekekhez, akkor (2, 2') pontokat ezen érintkezés előidézésére eltoljuk. E célból nyomófolyadékot engedünk hatni a (8) 60 hengerben mozgó (7) segéddugattyúra, melynek rúdja a (2') pontban az (1') emelővel van összekötve, míg a (8) henger a (2) pontban csatlakozik az (1) emelőhöz. A (7) segéddugaittyúra ható nyomófolya- 65 dék a (9) kiegyenlítő kamrából áramlik be. Az (1, 1') emelőknek bizonyos lökete után a (9) kiegyenlítő kamra (11) csatornával kapcsoltatik össze, mely a (12) szelep útján a (8) hengerbe torkollik. Ezen 70 összeköttetés létesítésénél a (12) szelep a (8) henger felé nyílik, feltéve, hogy ebben még nem uralkodik bizonyos nyomás, mely a féktuskóknak és a kerekeknek érintkezésénél a fékrudazat visszahatásától 75 ered. A (9) kamrának és a (8) hengernek összeköttetése az említett, meghatározott löket megtörténte után, a (10) elosztó se-