93741. lajstromszámú szabadalom • Fékberendezés vonatok és járművek számára

gélyével történik. A (10) elosztót az 1. ábra szerinti kivitelnél az (5) dugattyúban kiképezett csatorna alkotja. A (9) kiegyenlítő kamrában foglalt ío-5 lyadék a (13) segéddugattyú hatása alatt áll, mely a fékrudazatnak elállításánál mozog el. Az 1. ábra szerinti példában, melynél a (9) kiegyenlítő kamra a (4) fékhengerben foglal helyet, a (13) segéd-10 dugattyú egy testet alkot az (5) lekdugattyúval. A (9) kamra azonkívül két (15, 16) szelep útján, a (14) tartállyal is közlekedik, mely szelepek együttesen, oly elzáró szerkezetet alkotnak, mely vagy a 15 (15), vagy a (16) szelep megemelése folytán nyílik. A (19) szelep akkor nyílik, amikor a (9) kamrában meghatározott, nyomás uralkodik, míg a (1(5) szelep akkor nyílik, ha ebben a kamrában bizo-20 nyos depressió uralkodik. A találmánynak a 2. ábra szerinti foganatosítási alakjánál a fékrudazat (1) emelője azonos (62) pontban veszi fel úgy a normális fékvezérlésnek, mint az utánál-25 lilásnak hatását és az 1. ábra szerinti (5) és (7) dugattyúkat helyettesítő (57) dugattyú a (62) pontban van (1) emelővel összekötve. A fékruda-zat normális vezérlését további (18) pótdugattyú létesíti, 30 mely a fékmeghajtást felveszi ós -közbeiktatott folyadék útján az (57) dugattyúra viszi át. Ha a fékrudazatban a. játékköz akkorára nőtt, hogy a féktuskók a (18) dugatv-35 tyúnak bizonyos lökete után még nem simulnak a kerekekhez, akkor ezt az érintkezést önműködően idézzük elő anélkül, hogy a (18) dugattyúnak evégből külön löketet kellene elvégeznie. E célból a 40 2. ábra szerinti kivitelnél az 1. ábra szerinti elrendezéshez hasonlóan, (9) kiegyenlítő kamra van elrendezve, melyből a folyadék a (11) vezetéken és a (12) szelepen át, abba a térbe áramolhat, mely-45 ben az (57) dugattyú mozog. A (11) vezetéknek a (9) tartállyal való összeköttetését a (10) elzáró szerv uralja, mely a (18) dugattyúnak bizonyos lökete után, az ezen dugattyú rúdján elrendezett (19) orr 50 segélyével fészkéről leemelt szelepből áll. A (9) kiegyenlítő kamra a 2. ábra szerint oly edényből áll, melyben a folyadékot bizonyos nyomás alatt tartjuk. A nyomófolyadékot tartalmazó tartályt 55 természetesen szivattyúval helyettesíthetjük, mely a fékező szervnek egész vagy részlökete alatt hajtatik meg és a (11) vezetékbe szállít. A szivattyú szállítólökete valamely rúgó fesztelenítésével idézhető elő, mely a iékrudazatnak minden 60 egyes visszavezetésénél feszültség alá helyeztetik. A dugattyú közvetlenül excenter vagy bütykös tárcsa útján is meghajtható. Ebben az esetben a folyadék lefolyását megengedő szelep elrendezéséről 65 kell gondoskodnunk, mely folyadékot a dugattyú állandóan tovább szállítja, még ha a féktuskók a kerekekhez simultak is. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a (18) dugattyú oly (13, 18) di-ffereneiáldugaity- 70 tyú egyik részét alkotja, melynek (13) része segéddugattyú szerepét játssza, az 1. ábra nyomán említett segéddugattyú analógiájára. Itt pótlékos összeköttetés van létesítve a (9) kiegyenlítő kamra és 75 azon tér között, melyben az (57) fékdugattyú mozog. Ez a pótlékos összeköttetés nyitva marad azon meghatározott löket alatt, mely a fékrudazat helyes szabályozásánál a íéktuskóknak a kerekekkel 80 való érintkezését előidézi. Ez az összeköttetés a (18) dugattyú hengerének (20) bővületéből áll, mely ezt a hengert a (9) kiegyenlítő kamra folyadékára ható (13) segéddugattyú hengerével hozza összeköt- 85 tetésbe. Ezen összeköttetés folytán, az (57) dugattyút, az említett, meghatározott löket alatt, a (18) és (13) dugattyúk által egyidejűleg kiszorított folyadék mozgatja. !•»() Ennek a megbatározott löketnek kivitele után, a (13) dugattyú által kiszorított folyadék nem áramolhat át a (20) bőviileten és a kis (18) dugattyú tovább is egyedül hat az (57) dugattyúra. A (13) és (18) 95 dugattyúknak ezen váltakozása, melynek folytán a t'éktuskóknak a kerekekhez való gyors közeledését hatásos fékezés követi, ilymódon önműködően áll be, mihelyt a (18) dugattyú bizonyos pontot, vagyis a 10( (20) bővület végét elérte. Ha a féktuskók ebben a pillanatban még nem érintkeznek a kerekekkel, akkor a (13) dugattyú által kiszorított folyadék a (12) szelepet fé-szkéről leemeli és az (57) dugattyú to- 10: vábbi eltolását idézi elő. A t'éktuskóknak a kerekekre való felfekvésekor az (57) dugattyú hengerében uralkodó nyomás növekszik. Miután a (12) szelep még nyitva van, ez a. nyomás a (9) kiegyen- 11; lítfí kamráig terjed tovább és a (15) szelepet nyitja. Ekkor azonban a (12) szelep visszaesik fészkére és csupán a (18) dugattyú által kiszorított folyadék hat az (57) dugattyúra, mely már most a (13), 11 (18) differenciáldugattyúhoz képest kisebb sebességgel mozog és emellett egyébként annál nagyobb erőt visz át.