93272. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép fölfelé és lefelé mozgatható szárnyakkal

— 6 — van erősítve, mely a (30) kereten csuklósan megerősített (33) rúddal van összekötve. A (33) rúd a (42) szárnyon elrendezett (46) és (46) ütközők között í'ek-5 szik, melyek a szárny lengéséi határolják. A (32) rúd egy' a (33) rúd által tartott (47) csapágyon eltolhatóan van átvezetve. A (47) csapágy és a (32) rúd végén levő beállító (49) anya között egy 10 (48) rúgó van elrendezve. A (48) rugónak erősnek kell lennie és azt úgy kell beállílani., hogy a szárny lefelé való löketének közepén a kellő mennyiségű levegőt engedje átáramolni, amikor a (33) rúd a 15 (46') ütközővel érintkezik. A (47) csapágynak a (48) rugóval szemben levő oldala és a (32) rúd egy pereme között, egy második (50) rúgó van elrendezve. Ez a rúgó sokkal gyengébb a (48) rugónál is 20 csak ütköző gyanánt szolgál, ha a iszárny fölfelé való löketét végzi és a (46) ütköző jut a (33) rúddal érintkezésbe. A (47) csapágy másik oldalán egy az (50) rugónak megfelelő másik ütközőrúgó is helyez-25 hető el, mely a szárny irányváltozásánál, vagyis lefelé menő löketének kezdetén létrejövő löket által egészen összeszoríttatik és teljesen hatástalanná válik. A (32, 33) részek a szárnynak (44) lengési csapja 30 körül va'.ó kilengését határolják és a szárny a (41) kerék forgása közben mindig fennálló helyzetben tartalik. Ezen célra a (45) fogaskerekek (36) láncok által a (41) kerék tengelye körül körben elrendezett (34) 35 fogaskerekekkel vannak összekötve; a (45) és (34) kerekek egyenlő fogszámmal bírnak. Mindegyik (34) fogaskerék tengelyére egy másik (35) fogaskerék van ékelve (14. és 16. ábra) és ha a (43) 40 lengelv nem forog, akkor erre egy központos (37) fogaskerék van erősítve, mely lyel a (35) kerekek a közbenső (38) kerekek útján állnak kapcsolatban. A gép (39) futókerekei a motor állal hajihatók, 45 úgyhogy a gépet a földön futva előre viszik mindaddig, míg" kellő sebességet ért el, hogy a levegőbe emelkedjék. Mihelyt a gép a talajt elhagyta, a (11) kerekeket megindítjuk; ezen kerekek bármelyik 50 irányban forgathatók. A gépet meglehetősen nagy szög alatt kell beállítanunk, úgyhogy mindegyik szárny mellső széle mélyebben legyen, mint a hátsó széle, hogy a gép, mint egész, mindig sikló helyzete 55 ben legyen. Valahányszor egy szárny emelkedni kezd, az alsó felületére gyakorolt légnyomás valamivel csökken, mire annak hátsó szabad széle lesüllyed és nagyobb hajlásszöget képez a légréteghez, mint az a 13. ábra baloldalán fel van tüntetve és 60 így emelkedési légfelületet képez. Az emelkedő szárny késése vagy lehajlása repülés közben sohasem elegendő, hogy emelőhatása megszűnjék. A szárny mindenkor egy fölhajtó légfelületen nyugszik. 65 Ha a szárny eléri a (41) kerék tetejét, az alsó felületére gyakorolt légnyomás növekedik és olyan helyzetet vesz fel, hogy mellső széle mélyebben áll, mint hátsó széle. 70 A fent leírt gép farkkal és farkműködtető mechanizmussal van ellátva és a 8., valamint 12. ábrákon feltüntetett mechanizmus ezen gép számára szintén előnyösen alkalmazható. A gép hátsó végén csuklósan 75 megerősített kar oly szerkezetekkel van összekötve, melyek azt önműködően a kellő helyzetben tartják és melyekkel a fark a vezető tetszése szerint gyorsan beállíthaló. Mint azt a 12. ábra mutatja, a fark 80 hátsó vége állandóan fölfelé van hajlítva, mivel ezen kiképzés jobban biztosítja a felső felületére gyakorolt kívánt légnyomást. A (41) kerekek tengelyeinek külső végén 85 (51, 51) lapátok vannak elrendezve és a gép felső részén egy egyensúlyozó (52) lapát van alkalmazva, ez a három lapát a gép kormányzására használható. Szabadalmi igények: 90 1. Repülőgép, azzal jellemezve, hogy fenntartó felületei a levegővel szemben oly szög alatt állíttatnak be, hogy a gépel súlyának hatása alatt előre és lefele siklásra készlessék, miközben a 95 készülék súlypontja a fenntartó légfelülethez képest, melyen a gép siklik, azáltal emeltetik föl, hogy a tartófelületek leszorítása által a légfelületre erős lefelé ható nyomás gyakoroltatik, 100 mire ezen larlőfelületek hajlásszöge gyorsan változfatik, úgyhogy hátulról előre erősebb fölfelé hajtást képezzenek, miáltal a gép egy emelkedési légfelületen fölemelkedem kénytelen és 105 mialatt a gép ezen emelkedési felületen nyugszik, a hordfelületek a géphez, mint egészhez képest fölemeltetnek, mimellett a gép súlypontja az emelkedési felületekhez képest lesüly- no lyed, mely műveletek ritmikusan és egy m á sután m egismé l el te t ne k. 2. Az 1. igénypont szerinti repülőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szárnyak hajlásszöge a fölfelé és 115 lefelé való szárnymozgásokkal egyidejűleg válloztatik, úgyhogy a légjármű