93213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés poralakú vagy szemcsés anyagoknak csövekben való szállítására

Megjelent 1930. évi március hó 17-én. M A G Y A K K I K A L V i SZA KAI)A Lili Ul RrtS Afl SZABADALMI LEÍRÁS 93313. SZÁM. — XXI/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés poralakú vagy szemcsés anyagoknak csövekben való szállítására. Lauhofer Emil és Lauhofer Ödön mérnökök Paris, A bejelentés 1926. óvj szeptember hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi o)^ól?er Jjó 24-ike. Ismeretes,, hogy poralakú és száraz anyagok csak igen nehezen üllepednek le. Ennek az az oka, hogy a porrészecskék között meglehetősen nagy mennyiségű levegő 5 marad bezárva, különösen akkor, ha az anyagok finomra vannak megőrölve. A poralakú anyag annál lazább, minél több levegőt tartalmaz. A poralakú anyagoknak ezen tuliajdonsá-10 gát arra használták fel, hogy azoknak tartályokból vagy silókból való kiömlését megkönnyítsék. Elegendő ugyanis, ha a kiömlő nyílás közelében levegőt fecskendezünk be, mire a szóbanforgó anyag csaknem oly 15 könnyen ömlik ki, mint a víz. Kísérletek történtek már ezen az elven alapuló berendezésekkel, melyekben az anyagot mechanikai nyomással tolták előre, ahol is a levegőt a berendezésnek 20 valamely a nyomómechanizmus előtt fekvő pontján lövelték be. Ezen berendezéseknél az anyag a levegő befecskendezése előtt erősen felhalmozódik és a levegő befecskendezésének nincs más célja, mint hogy az 25 anyagot fellazítsa és a mechanikai nyomás behatása alatti eltolódását megkönnyítse. A fent említett berendezések lényeges hátránya, hogy jelentékeny mozgató erőt igényelnek, mert az előretoló szerv, pl. 30 csiga vagy más efféle, levegőt nem tartalmazó és ezért erősen tapadó anyagban dolgozik- A felhasznált erőnek igen nagy része tehát arra szolgál, hogy ezen tömör anyagban a működő elemek súrlódását le-35 győzze, míg az erőnek csak igen kis rész© jut a levegő behatolása folytán ömlővé vált anyagnak mechanikai előretolására. A jelen találmány ezen hátrányok elkerülését célozza és ezt a mechanikai előretolás teljes kiküszöbölésével teszi elérhe- -iO tővé. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a poralakú anyaghoz megfelelő meny -nyiségű, nyomás alatt álló levegőt keverünk és ezt a levegőt azután töbhé-kevésbhé 45 hirtelenül expandáltatjuk. Ennek következtében a levegő az anyagot maga előtt kitolja és magával viszi, úgyhogy a levegő egyidejűleg előrehajtó és ömlővé tevő szer feladatát tölti be. 50 Ha pl. valamely vezetékbe, mely egyik végén zárt, a poralakú anyagot és a nyomás alatt álló levegőt ezen a zárt végen vezetjük be, akkor a levegő a cső belsejében kiterjed és a poralakú anyagot a ki- 55 bocsájtó nyílás felé magával viszi. Abban a mértékben, amelyben a levegő expandál, térfogata a szállítandó anyagnak állandóan maradó térfogatához viszonyítva megnövekszik. 60 Ilyen feltételek között oly pillanat fog bekövetkezni, amelyben az anyag már nem lesz képes arra, hogy részecskéi között az egész befecskendezett levegőmennyiséget felvegye, úgyhogy az anyag, bár laza ma- 65 rad, a levegőfeleslegtől különválni törekszik és már nem mozog ugyanakkora sebességgel, mint a levegő. Ezen hátrány elkerülésére elegendő, ha oly szállító csövet alkalmazunk, melynek keresztmetszete a 70 kibocsájtó nyílás felé, vagyis abban a mértékben, amelyben a levegő expandál, csökken. Az anyag tehát a mechanikai szállítással ellentétben, a cső kibocsájtó vége felé növekvő sebességgel szállíttatik; ezál- 75 tal a sűrített levegőben megtakarítást érünk el és az anyagot levegő újabb bevezetése nélkül nagyobb távolságra szállíthatjuk.