92949. lajstromszámú szabadalom • Szedéselem hossz és keresztvonalozással ellátott rovatos nyomtatványok előállítására

Megjelent 31>.'»0. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 92949. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Szedéselem hossz- és keresztvonalozással ellátott rovatos nyomtatványok előállítására. Gallay Pál nyomdai tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1926. évi május hó 1-je. A találmány célja az oly rovatos nyomtatványok előállítását, melyek a hosszirányú (függélyes) vonalozáson kívül keresztvonalozással is el vannak látva, az 5 eddigieknél lényegesen gyorsabbá és így olcsóbbá tenni. A szóbanforgó kétirányú vonalozással ellátott nyomtatványok eddigelé tipográfiai úton, vagyis a rendes könyvnyomta-10 tás szedési módszere alapján vagy pedig vonalozó (rasztirozó) gépek segélyével készültek, még pedig a tipográfiai módszernél kétféle megoldás, az egész vonalozásnak vonalozó gépek segélyével való előál-15 lításán kívül pedig a tipográfiai kivitelnek és a rasztirozó gépekkel való munkák kombinációja is, összesen tehát négy különféle módszer vált ismeretessé. A találmány lényegének jobb megértése és fon-20 tos előnyeinek kellő megvilágítása kedvéért az alábbiakban mindenekelőtt az eddigi négyféle módszert írjuk le röviden: A tipográfiai kivitelnél, mint röviden jeleztük, kétféle módon szokás eljárni 25 aszerint, hogy a hossz- és keresztvonalozással ellátandó nyomtatvány kisebb vagy nagyobb példányszámban készítendő. Kisebb példányszám esetén, amidőn tehát a legtöbbször nem szükséges oly 30 gyors munka, mint nagy példányszámok esetén, akként járnak el, hogy a hosszvonalzás kiszedésekor egyidejűleg a keresztvonalzást is beleszedik, amint azt példaképpen a mellékelt rajz 1. ábrájának 35 baloldali része szemlélteti, ahol is (l)-gyel a példa gyanánt választott mennyiségtani táblázat hosszvonalai, (2)-vel pedig a keresztvonalak vannak jelölve. Az (1) vonalak nyomtatására szolgáló szedéselemek tudvalevőleg kisebb-nagyobb hosszúságú 40 (a nyomtatvány nagysága szerint részben vagy egészben végigmenő) és betűmagasságú vékony rézlemezekből, hosszvonalzókból állanak, hasonlóképpen mindegyik (2) keresztvonal nyomtatására, oly lemez 45 (keresztvonalzó) szolgál, melynek hossza (a rajzlapon a vízszintes mérete) a rovat szélességével, vagyis két-két szomszédos (1) hosszvonal közötti távolsággal egyenlő, mimellett a szedés betűmagasságú vonal- 50 zóknak és a betűmagaságnál alacsonyabb (minden méretben készülő) ürpótló elemeknek kombinációjával úgy történik, hogy pl. a szélső baloldali (1) vonaltól balra eső (fel nem tüntetett) ürpótlóknak 55 és a szélső baloldali (1) hosszvonal nyomtatásához szükséges lemezeknek elhelyezése után a (3b) ürpótlókat és közben a (2) vonalak nyomtatására szolgáló lemezeket egymásután és felváltva helyezik el, 60 majd a balról számított második (1) hosszvonal nyomtatására szolgáló lemezek elhelyezése után a következő (a jelen példányban, éppen úgy mint a legtöbb esetben, az előbbitől eltérő nagyságú) (3a) 65 iirpótlók és keresztvonalzók elhelyezésére kerül a sor és így tovább. Látható, hogy ez az eljárás aránylag igen hosszadalmas munkát igényel. Míg a sok esetben keresztvonalzás nélkül kívánt, tehát csupán 70 hosszvonalzású táblázat szedése keresztvonalozás nélkül átlag egy óra alatt készülhet el, addig ugyanazon táblázat szedése keresztvonalozás beszedése esetén 3—8 órát is igényel aszerint, hogy milyen 75 nagy oldalról és milyen sűrűségű hossz- és keresztvonalozásról van szó. A tipográfiai kivitel másik módja ab-