92949. lajstromszámú szabadalom • Szedéselem hossz és keresztvonalozással ellátott rovatos nyomtatványok előállítására

— 2 — ban áll, hogy egészen különállóan szedik ki a táblázatnak hosszvonalozású és keresztvonalozású részét és az egyikkel való nyomtatás elkészülte után ugyanazon 5 ivekre a keresztvonalozást nyomtatják rá. Ez ugyan mindenesetre lényegesen gyorsabb szedési mód, mint az előbbi, mert megtakarítják a keresztvonalozásnak a hosszvonalozásba való említett beszedéséit) vei járó körülményes és időt rabló munkát (minthogy a keresztvonalozásnak az egyes rovatok szélességétől független, tetszés szerinti hosszúságú elemekkel való különálló szedése természetesen sokkal 15 gyorsabban fogantosítható), mindazonáltal végeredményben itt is tetemes (a különálló szedés előnyét úgyszólván teljesen lerontó) időveszteség áll elő azáltal, hogy a kétféle vonatozás külön nyomtatása 20 folytán a nyomósajtón újbóli beigazítást és természetesen újbóli nyomtatást is kell foganatosítani, már pedig a nyomtatás előtti többszörös beigazítási művelet tudvalevőleg a nyomdaiparnak legnagyobb 25 szakértelmet igénylő, de ezen szakértelem mellett is igen hosszadalmas, kényes, időt rabló művelete, mely néha a beszedés amúgy is hosszú idejének 2—3-szorosát is igényli, melynek ismétlése tehát lehetőleg 80 kerülendő. A vonalzó (rasztírozó) gépekkel való vonatozás tudvalevőleg oly karikákkal történik, melyeknek palástján a vonatozásoknak megfelelő nyomtató élek vannak 35 kiképezve, mimellett a hosszvonalozás, valamint a keresztvonalozás külön-külön karikasorozattal egymásután készül; a külön nyomtatások és beigazítások a költségeket nagy mértékben szaporítják, an-40 nál is inkább, mert a rovatok fejszövegei még külön, tipográfiai úton való előállítást igényelnek. Az ebbeli költségek csökkentése céljából alkalmazták már, mint fentebb röviden jeleztük, a tipográfiai 45 munkának és a rasztírozó géppel való munkának kombinációját is, mely szerint a táblázatot fejszöveggel együtt tipográfiai úton keresztvonalozás nélkül szedik és nyomtatják és az ekként benyomtatott 50 ívekre a vonalzógéppel csupán a keresztvonalzást nyomtatják. Ez a kombináció olcsóbb, mint a teljes gépi vonalozás és egyúttal eléggé gyors is, ez az eljárás azonban egyrészt még mindig csak oly 55 üzemben alkalmazható, ahol rasztírozó gép is van, másrészt pedig az eljárásnak igen lényeges hibája az, hogy a keresztvon alzás nem kezdődik és végződik a táblázat oldalsó határvonalainál, hanem az ív oldalmargóin át az ív egész szélességében 60 vagyis annak egyik szélétől a másikig teljesen végigmegy, ami a tetszetősség feltételeivel ellenkezik; ezen eljárásnak azonban még egy további lényeges hátránya is van, mely ugyancsak a nyomtatvány 65 pontosságának és a tetszetősségének rovására megy és mely onnan ered, hogy ez esetben a nyomtatvány két különböző célra szolgáló gépen, két különböző (nem összeszokott és így nem összhangban dol- 70 gozó) személyzettel készül, különösen pedig a rasztírozó gépnek a finomabb tipográfiai munkában avatatlan személyzete már legkisebb figyelmetlenségével is elronthatja a nyomtatványt. 75 Az eddigi módszerek összes hátrányait hatásosan küszöböli ki a találmány szerinti szedéselem, mely a hossz- és keresztvonalozással ellátott rovatos nyomtatványoknak vagy táblázatoknak tisztán ti- 80 pográfiai úton, de az eddigieknél lényegesen gyorsabban és olcsóbban való előállítását teszi lehetővé azáltal, hogy ezen szedéselem alkalmazásával a hossz- és keresztvonalozás kiszedése lényegében véve 85 egészen úgy történik, mint a csupán hosszvonalozással ellátott tabellák szedése. Ezt a találmány szerint a hosszvonalozással párhuzamosan elhelyezhető, tetszőleges hosszúságú, a rovatszélességek 90 törtrészének megfelelő keskenységű oly ürpótlók (ú. 11. regletták) révén érjük el, melyek fogasrúdszerűen akként vannak kiképezve, hogy helyenként (többféle típus szerint, a keresztvonalak közötti távolság- 95 nak megfelelő közökben) a betűmagasság felszínéig érő harántirányú nyomtató éleket hordanak, melyeknek hossza a rovatszélességek törtrészének felel meg. E hoszszú, bár keskeny ürpótlók (regletták) al- 100 kalmazásánál nem kell egyebet tennünk, mint a csupán hosszvonalozással ellátott tabellák szedésének módjára minden egyes hosszvonalzó elhelyezése után e reglettákat egyszerűen egymás mellé helyeznünk, 105 a rovatszélesség kitöltése után a következő hosszvonalzót elhelyeznünk és ismét a találmány szerinti reglettákat behelyeznünk; a csupán hosszvonalzású táblázatok szedésével szemben a különbség tehát 110 mindössze az, hogy két hosszvonalzó közé nem egyetlen hossz-iirpótlót, hanem több reglettát kell elhelyeznünk, de semmi egyebet nem kell tennünk, mert az egymás mellé sorakozó regletták fog-élei ön- 115 maguktól egymáshoz csatlakozván, mindjárt a keresztvonalzást adják, tehát az eddigi tipográfiai szedéssel szemben sem