92919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkoxid nemesítésére

Ez célszerűen vasból, vagy más efféle anyagból készült cső alkalmazásával tör­ténik; ózt a csövet, égési gázokkal vagy más mórion annyira felhevítjük, hogy a 5 csövön átvonuló zinkoxid kb. 140° C.-ra Levitessék. A zinkoxidot a cső felső részén szabályosan betápláljuk és a csövön való áthullása közben, a szük­séges hőmérsékletet veszi fel. A cső fene-10 kén kamrát rendezhetünk el, melyben a zinkoxid összegyűl. Ebben a kamrában vetjük alá a gőz hatásának, melyet a 100° C.-t kissé meghaladó hőmérsékleten vezetünk be. További gőz a cső azon he-15 lyein is bevezethető, ahol a leszálló zink­oxiddal keveredik, ámbár ez nem feltétle­nül 1 szükséges, A cső főnőkén elrendezett kamrában összegyűlő oxidnak rendszeres eltávolításáról gondoskodunk; ez folyto-20 nos működésű, alkalmas szállító berende­zés segélyével történik, mely a terméknek egy részét elvezeti. A kamra oly méretű legyen, hogy sok oxid tároljon benne ál­landóan oly célból, hogy az egész oxid-25 készlet addig érintkezzék a gőzzel, míg a kívánt hatás létre nem jön. Erre a célra néhány óra elegendő. Bizonyos körülmények között a zink­oxidnek, a csövön való egyszeri átvonu-30 lása és a gőzzel való egyszeri érintkezése is elegendő lesz a kívánt fokú nemesítés elérésére. Ha az oxid több nedvességet tartalmaz, mint amennyi a végtermékben kívánatos, akkor a minőség tovább javít-35 ható, még pedig azáltal, hogy gőz távollé­tében újból átvezetjük a csövön és kam­rán. Egyetlen cső tehát szakaszosan tart­ható üzemben, először gőzzel, miközben az oxid átvonul rajta, majd gőz nélkül, az 40 oxid szárítása céljából. Esetleg több csö­vet használunk, amikor is az első csőben gőzzel kezelt terméket, utólag, hő hatásá­nak tesszük ki oly csőben, melybe nem bocsátunk gőzt. 45 A készülék egy változatánál a cső fene­kén elrendezett kamrát hevítő tekercsek­kel látjuk el, úgyhogy a benne foglalt zinkoxid hőmérséklete 100° C. fölött tar­tat! k, úgyhogy a benne foglalt nedvesség 50 nem csapódhat le. A második szárító cső, vagy pedig a cső fenekénél elrendezett kamrában alkalmazott szárító eszközök helyett, a szárítást bármely, más módon is foganatosíthatjuk, pl. szalagos szál-55 lítómű útján, melynek segélyével a zink oxidét a kamrából eltávolítjuk, amikor is a szállító szalag fölött valamely szárító gázáramot, pl. meleg levegőt vezetünk el. Bármely más szárító szert alkalmazha tünk az oxid nedvességtartalmának oly 60 pontig való csökkentésére, mely 0.4% alatt fekszik. Ez utóbbi érték a gumiiparbai) használandó zinkoxid nedvességtartalma nak felső határa. A mellekelt rajz egyetlen ábrájában (5) 65 a téglából falazott (6) aknában fíiggélye sen elrendezett cső; (7) jelöli a falazásban kiképezett terelő felületeket, melyek a he vítő gázoknak legnagyobb effektív hatását biztosítják. A cső kovácsolt vasból készül 70 het; átmérője kb. 80 cm., míg hossza kb, 2.5 méter. A méretek természetesen változ tnthatók és a berendezés kapacitásának függvényei. A berendezést a (8) kemencé­vel hevítjük, melynek (9) rostélya szén, 75 vagy más tüzelőanyag felvételére alkal­mas. E helyeit más, alkalmas berendezés is szolgálhat az égc-si gázok termelésére. A gázok a (10) huzatesatoruán vezettetnek a (6) aknához, majd az (5) cső körül való 80 keringésük után a (11) kürtön át távoz­nak. Hogy a zinkoxid, a csövön való átvo­nulása közben, kb. 140° C.-ra hevíttessék, a cső körül keringő gáz hőmérsékletének kb. 250° C.-nak kell lennie. 85 A kezelendő zinkoxidet az (5) cső felső végén vezetjük be, még pedig a (12) töl­cséren és a (13) tápláló hengeren át, mely az oxid egyenletes betáplálását és elosztá­sát biztosítja, úgyhogy szabályszerűen 90 hull át a csövön. Az oxigén eső alakjában hull át az (5) csövön és felhevített állapot­ban a cső lenekével közlekedő (14) kam­rába esik. A kamra csavaros (15) szállító­szerkezettel van ellátva, mely tetszőleges 95 erőkurásról hajtható meg, úgyhogy a kamra lenekén tároló oxidnak egy része folytonosan elvezettetik és a (16) nyíláson át ömlik ki. Ezen kiömlő nyílásból az oxid, közvetlenül, alkalmas tartályba vagy szál- 100 lító szerkezetre kerül, amely újbóli kezelés céljából, egy másik hevítő berendezéshez vagy egy másik cső felső részéhez vezeti, A kamra oldalát (17) gőzbevezető nyílás töri át, mely lehetővé teszi a kívánt hő- 105 mérsékletű gőznek folytonos bevezetését, a kamrában foglalt zinkoxid-réteg fölé. A gőz természetesen felszáll, miközben a le­hulló zinkoxid-esővel jut érintkezésbe, en­nek felhevített állapotában. Egyúttal a uo kamrában foglalt zinkoxid felületi rétegé­vel is érintkezik. Emellett további (18) és (19) csöveket rendezhetünk el, hogy a gőzt a cső különböző magasságaiban áramol­tassuk be. Ezen gőzbeömlőnyílások mind- 115 egyike szeleppel szabályozható, hogy a gő­zölési műveletet szabályozhassuk. Az ismertetett fajtájú és méretű készü-

Next

/
Thumbnails
Contents