92872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékhajtóművek önműködő teljesítmény szabályozására

a hajtómű (A) szabályozó szerve útján közvetve a primer oldal befolyásolása által történik, erre nézve, valamint a hajtómotorra is a törvényszerűség ugyanazon 5 lefolyása érvényes és nem szorul bővebb megokolásra, hogy a megadott szabályozási folyamat az indítási periódusra nézve a legcélszerűbb és leggazdaságosabb. Kitűnik továbbá, hogy az azonosan 10 maradó indítónyomás a rúgófeszültség változtatása által más, azonosan maradó nyomásra tetszés szerint emelhető vagy süllyeszthető, ami csak a maximális teljesítmény értékét befolyásolja, azonban 15 a teljesítménytörvény lefolyását érintetlenül hagyja. Az állandó maximális sebességgel való haladás közben a nyomás a gyorsítónyomás értékével süllyedni fog és ezzel a 20 szükséges munkateljesítmény is némileg csökkenni fog. A legtöbb esetben elegendő lesz, ha a rúgófeszültséget arra a maximális nyomásra állítjuk be, mely a maximális szállítással a mótor megengedett 25 túlterhelését adja és hogy a gyorsító periódus lejárta után a mótor normális terhelését kapjuk. Azáltal, hogy egy előre meghatározott megengedett túlterhelést állíthatunk be, mely a gyorsítás előidé-30 zéséhez azonos marad, megtakarítjuk a haj tómótor túlméretezését. Tegyük már most fel, hogy teljes menetközben valamely oknál fogva hirtelen, meg nem engedett és állandóan működő 35 túlterhelés lép fel a munkagépen. Ezzel együtt az olajnyomás azonnal a megengedett mértéken túl fog emelkedni és a (8) vezérlőtolattyú a 2. ábra szerinti állásba fog jutni, a (21) nyomásszabályozó 40 vezeték (19), (25) és (15)-ön át a szabadba vezető (14) csatornával kerül összeköttetésbe, a (23) dugattyú alsó homlokfelületére gyakorolt nyomás megszűnik, a (4) csőben uralkodó nyomás a (23) dugattyút 45 azonnal a középállásba mozgatja, miáltal az (1) szivattyú önműködően megközelítőleg üresen fog járni, a (3) mótor pedig meg fog állni, tehát a legkisebb szállítási mennyiséget érjük el a legmagasabb, a 50 rúgófeszültség által határolt üzemnyomás mellett, mely azonban a fenti feltevés mellett a (3) motort már nem képes forgatni. A munkagép azonban azonnal újból megindul, ha a meg nem engedett 55 túlterhelés megszűnik. Ha a munkagép egy megadott időpontban megállítandó és pedig szabad kifolyás által anélkül, hogy a hajtógépet megállítanék, akkor a hajtómű kézzel üres járatra állítandó. Erre szolgál a (16) 60 vezérlőcsap, melyet most ismét a 3. ábra szerinti középállásba forgatunk és azáltal a (B) és (C) szabályozó szerveket a (21) vezetéktől elzárjuk és az (A) vezérlőszerv alsó homlokfelületét (21) csövön és (19) és 65 (18) nyílásokon át a nyomástól mentesítjük. A (3) mótor a tovább működő terhelési nyomaték l'olytán lassabban fog járni, tehát nem veheti fel többé az (1) szivattyú utoljára beállított maximális 70 szállítását. A hajtómű jobb oldala tehát továbbra is nyomóoldal marad. Az (A) szabályozó szerv azonban már nincs egyensúlyban, hanem a középállásába való állításához éppen elegendő alacsony 75 nyomás behatása alatt, mely nyomás a (4) csövön át az alsó középgyűrű felülethez terjed, a (3) mótor késleltetésével egyidejűleg a középállásba visszatér. Ezt akkor éri el, ha a (3) mótor megáll. Minthogy 80 azonban a nyomó- ós szívóoldal között csekély tömítetlenségek vannak, kifolyás közben az (1) szivattyú által szállított folyadókmennyiség mindig valamivel nagyobb lesz, mint a mótor által a szívóol- 85 dalhoz szállított mennyiség. A két menynyiség közti különbség a szivattyú állítására szükséges csekély nyomás behatása alatt a réseken át a szívóoldalhoz tódul. Ennek folytán a (3) mótor megáll, 90 még mielőtt a szivattyú középdarabja a pontos középhelyzetbe jut, melyet egyáltalában nem érhet el, mihelyt a szükséges állítási nyomás hatásos értéke alá süllyed. Ez a maradó initiális nyomás azonban az 95 első lökést adja egy újabbi előremenethez, mihelyt EL Z £L (16) vezérlőcsap elforgatása által lehetővé válik. A fenti ismertetés szerint alkalmazott szivattyúval mindjárt kezdettől fogva elegendő nagy 100 vezérlési nyomással rendelkezünk a hátramenet bevezetésére is. A működési módból világosan kitűnik, hogy az (A) szabályozószerv egyes vezérlőfelületeinek nem kell egymáshoz ké- 105 pest fokozatos arányban lenniök, mert nem fontos, hogy az eredő állítóerő mindkét oldal felé pontosan egyenlő legyen. Ha a fenti hajtómű az imént ismertetet, önműködő szabályozó berendezés he- 110 lyett csak egy kézzel működtetett állítókószülékkel volna ellátva a dugattyú forgási csapja számára, akkor még az üzemhez fűzött egyszerű követelményeket is tökéletlenül teljesítené. Mert csak egy 115 nyomásmanométer legpontosabb megfigyelésével válnék lehetővé a dugattyú forgáscsapjának oly sebességgel való elto-