92832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy kiterjedésű víz és csapadékszegény területeknek egységesen és egyenletesen elegendő vízmennyiséggel való ellátására a rendelkezésre álló vízkészletek legtakarékosabban való felhasználása mellett

szeköttetésben állanak, belőlük vala­mennyi többi víztartály is önműködően megtelik. Valamennyi, maguk az egyes víztartá-5 lyok közt, valamint e víztartályok és a folyó közt elrendezett, fentemlített közle­kedőcsatorna megfelelő elzáró szervekkel van ellátva, melyek, mint említettük, egy­részt a folyóban a vízállás süllyedésekor a 10 mindennemű erőkifejtés nélkül, önműkö­dően megtöltött víztartályoknak, a már kivett víz fogvatartása céljából, a folyó­tól való elválasztását lehetővé teszik és másrészt az egyes tartályok víztartalmú-15 nak szabályozását egymás közt is megen­gedik. Az egyes tartályokban a víz felhal­mozásának ez a módja megközelítőleg sík­alakú (lapályos) vízellátási területet téte­lez fel, mely nem vagy csak kisebb mér-20 tékben van a legmagasabb vízállás felett. Ha tehát ezeket a víztartályokat építési tekintetben olyan magasan rendezzük el, hogy azok az árvizet teljesen kihasznál­hassák, akkor a természetes vízmedencék 25 vízfeleslegéből az összes szükségelt víz­mennyiséget önműködően, azaz mestersé­ges erő kifejtése nélkül azokban az év­szakokban lehet összegyűjteni, amikor egyéb érdekeket sem korlátozni, sem meg-30 sérteni nem kell és ha a vízállás kulmi ná­ciója után, a zsilipeket elzárjuk, akkor az árvíz lefolyásakor ezen felfogott víz visz­szafolyása a víztartályokból meggátolta­tik és így ezen önműködően csaknem a 35 fogyasztási helyhez hozott és ott felhal­mozott víz az alább ismertetett módon nyáron, a természetes csapadékmennyisé­gek kiegészítésére használható fel. Hosszabb időközök vízviszonyainak be-40 ható tanulmányozása igazolja, hogy a kü­lönböző évek és évszakok árvizei igen egyenlőtlenek; hogy némely évben csak­nem egészen kimardnak, míg más évek­ben ismét gyakrabban lépnek fel és hogy 45 egyszer hoszabb, másszor viszont rövi­debb ideig tartanak. Előfordulhat tehát, hogy az egyik év vízviszonyai egyáltalá­ban semmi vagy csak elégtelen vízelvételt engednek meg locsolási célokra, míg el-50 lenben valamelyik másik év az évi víz­szükségletnek többszörösét is fedezhetné. Nagy előnye a jelen eljárásnak éppen az, hogy segélyével nem csak egy és ugyan­azon évnek, hanem több évnek is inga-55 dozó vízviszonyai, tehát általában a víz­viszonyok ingadozásai is és pedig tökéle­tes mértékben kiegyenlíthetők. Ezen eljá­rás alkalmazásával tehát lehetővé válik, hogy ne csak egy évnek vízszükségletét gyűjtsük össze, hanem előrelátással olyan 60 évekre való, állandó vízkészletet halmoz­zunk fel, mely években az árvíz egészen vagy részben kimarad. E célra természe­tesen a víztartályok befogadó képességét megfelelően nagyobbítani fog kelleni, ami 65 célszerűen ezeknek megfelelően való mé­lyítésével történhetik, mert e tartályok­nak más módon való nagyobbítása csak a drága, művelésre alkalmas földterületek rovására történhetnék. 70 Ha nem síkalakú (lapályos) egyenletes, hartem hullámos vagy emelkedő tereppel van dolgunk, akkor ezt még az emelkedé­sek nagysága és ismétlődése szerint is két, három, vagy több magassági rétegbe oszt- 75 juk be és nem csak az egy és ugyanazon magassági rétegekben fekvő, víztartályo­kat hozzuk egymással összeköttetésbe, hanem a különböző magassági rétegekben fekvőket is összekötjük egymással. Magá- 80 val a folyóval természetesen ebben az esetben is csak az ehhez csatlakozó leg­alacsonyabb, ill. legelső magassági réteg víztartályai közlekednek. Ezek az összeköttetések már most a 85 hosszú és költséges nyomócsöveket nem csak teljesen helyettesítik, hanem még felül is múlják, mert hiszen önműködően működnek és így minden mesterséges nyomást feleslegessé tesznek. 90 A különböző magassági rétegekben fekvő víztartályoknál már most, a beren­dezés és az üzem szempontjából költséges távolsági nyomócsővezetékeknek további mellőzése mellett, a magasabban fekvő 95 tartályokat rendszerint szivattyúk vagy más alkalmas vízemelő művek segélyével fogjuk az ezekhez legközelebb fekvő mé­lyebb tartályokból vízzel ellátni és pedig i'tgy, hogy a folyó magasságában fekvő és 100 belőle önműködően vízzel megtelő tartá­lyokból előbb az első magassági réteg tar­tályait, ezekből azután a második magas­sági réteg tartályait töltjük meg s így tovább. Ez is jelentékeny megtakarítást IOÖ jelent üzemi eszközökben és az üzemkölt­ségekben, melyek még tovább is jelenté­kenyen csökkenthetők és bizonyos határo­kon belül egyelőre teljesen is megtakarít­hatók, ha a tartályokat annyira mélyít- 110 jük, hogy a különböző magassági rétegek tartályai is, elzárható csatornák útján, egymással összeköttetésbe legyenek hoz­hatók. Erre a. célra már a legmélyebb magas- 115 sági réteg víztartályainak olyan belső

Next

/
Thumbnails
Contents