92832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy kiterjedésű víz és csapadékszegény területeknek egységesen és egyenletesen elegendő vízmennyiséggel való ellátására a rendelkezésre álló vízkészletek legtakarékosabban való felhasználása mellett

még nem, de ehhez az első lépésnek jog­gal tekinthetők. Ezen locsoló módszerek­nek ugyanis közös alaphibájuk van, neve­zetesen, hogy mindegyik berendezéshez •5 a locsoláshoz szükséges vizet külön-külön kell a helyszínre szállítani és ha nem áll kellő mennyiségű víz rendelkezésre, a berendezés használata is lehetetlen. Ezek a megfontolások vezettek a meg-10 oldandó feladat első momentumát képező ama gondolathoz, hogy a többi évszako­kon feleslegben rendelkezésre álló vizet (árvizet) a lapályokon duzzasztó gátak­kal vagy már a hegyekben völgyzárók-15 kai összegyűjtsük, ami azonban a kitű­zött feladatnak ismét csak részben való megoldását képezi, mert ezzel csak korlá­tolt kiterjedésű területek láthatók el a szükséges vízmennyiséggel, mert ezen-20 felül hátra marad még az így összegyűj­tött víznek az egyes, gyakran igen nagy távolságokban lévő fogyasztási helyekre való továbbítása, ami ismét nagy vízpa­zarlással jár és mert ezzel, mint a bely-25 zet mutatja, még mindig nincs megadva a feladat megoldása nagy kiterjedésű területek esetében. Ezért a fogyasztási időszakon kívül eső időszakban rendel­kezésre álló nagy vízmennyiségeknek a 30 kultúrnövények fejlődési időszakáig való gazdaságos elraktározása és abban az időszakban veszteségtől mentesen való felhasználása képezi a megoldandó fel­adatnak különösen fontos második mo-35 mentumát. Ismételten nyomatékosan hangsúlyoz­nunk kell, hogy a tengerektől messzeeső szárazföld folyói, tavai stb., a növények fejlődési időszakában, mely éppen az em-40 lített vízmedencék alacsony vízállásának időszakával esik egybe, már meglevő vízjogok (hajózás, ipar stb.) megsértése nélkül, sohasem szolgáltathatnak annyi vizet, hogy annak igénybe vehető meny-45 nyisége szükséget szenvedő nagy ország­részek vagy országok olyan pazarló lo­csolásához elegendő legyen, aminővel az ismert, nyitott csatorna- és árokrendsze­rek szükségszerűen járnak. Bizonyíték 50 erre az a körülmény, hogy a tengerektől messzeeső szárazföld locsolásának kér­dése, a mezőgazdáknak soha el nem né­muló vészkiáltásai dacára, máig is még megoldatlan. A fent említetteknek to-55 vábbi megerősítésére szolgál az alábbi statisztikai összeállítás, mely a karls­ruhei műszaki főiskola tanárától, Dach A. titkos főépítési tanácsos úrtól és más, általánosan ismert szakéi-tőktől szárma­zik. 60 E statisztikai kimutatás szerint az évenként és hektáronként szükségelt víz­mennyiség köbméterekben: Spanyol AI"irban DéI f rancia- ország­országban ban lucernához 4,000 8—9,000 6,000 65 pamuthoz ] lenhez > 6,400 — — sesamhoz j narancshoz 4,800 dohányhoz 2,400 — — 70 szellőhöz 4.800 2 400 4.800 SS^Sír }• - ««» veteményekhez . 14,400 36,000 — Ezek a számok bizonyára elégségesek 75 a fenti állítások igazolására és igen mesz­sze vezetne, ha a Felsőolaszországra, Egyptomra és Amerikára érvéinyes szá­mokat is felsorolnék, melyek némelyike, főleg a legutolsó, a fent említett számo- 80 kat még tetemesen felül is múlja. Bármelyik belvízfolyó vízviszonyainak beható tanulmányozása arra a meggyő­ződésre vezet, hogy a fenti számoknal< még csak megközelítően megfelelő víz- 85 mennyiségek sem állnak mezőgazdasági célokra rendelkezésre, ami azonban ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy a külön­böző évszakokban rendelkezésre álló víz­mennyiségek egyáltalában nem lennének 90 elegendők e célra. Sőt ellenkezőleg. Ha azonban ezeket a szükségesnél lényegesen kisebb vízmennyiségeket ezenfelül még nyitott árkokban is akarnók a fogyasz­tás helyére vezetni, akkor mindenesetre 95 e vízmennyiségnek is csak oly kis része maradna a tulajdonképeni locsolásra fel­használható, mely a barázdás permetezés ismert, elégtelen módjánál csak egyenlőt­lemil oizolván el a növények közt, még 100 csak magának a víznek költségeit sem fedezné, annál kevésbbé a víz odavezeté­sével járó munkatöbbletét. Ezekre az em­lített, abnormálisan nagy vízmennyisé­gekre is azonban csak a nyitott csator- 105 Mák, árkok és barázdák segélyével való locsolásnak ősidők óta változatlanul meg­maradt és ma is még ebben az ősidőkből származó alakban általánosan szokásban lévő, igen nagy vízpazarlással járó no módja miatt van szükség. Maguk a nö­vények emellett eme nagy vízmennyisé­geknek csak kis törtrészét igénylik és kapják is meg. A növények vízszükség-

Next

/
Thumbnails
Contents