92830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására
— 113 — tív szén általi abszorbeálására vonatkozik. Absciisszáik gyanánt az iners gázhordozó^ ban foglalt S02 koncentrációk vannak felrakva, ordináták gyanánt pedig azon 5 kénessav-M nhidrid mennyiségek, melyeket a szón az abscisszák által megállapított gáziatmoiszferával egyensúlyban elnyel. Az ábrából kitűnik, hogy az 1% nagyságrendű gyenge parciális nyomásoknál, 10 a faszén az aiktív szén által abszorbeált súlynak 75%-át, 1%-ois töménység mellett pedig csak félannyit abszorbeál. Ebből az ábrából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a faszén hasznos felülő lete az aktív szén hasznos felületénél legfeljebb 25%-kal kisebb, ami részben a faszénben foglalt hidrogéntermékek feleslegének tulajdonítandó. Ezek a terméikek azonban nemcsak abban az értelemben 20 hatnak, hogy a felületet csökkentik, hanem hatásuk mindinkább nyer fontosságban abban a mértékben, amint az abszorpciós tüneményektől távolodunk, hogy a kapilláris hatásokhoz jussunk. 25 Ha már most ezeknek a termékeknek jelenléte a szenek abszorpció képességei tekintetében fennálló eltérések kellő magyarázatát adja, akkor nem kell ahhoz a hipo'thesisihez folyamodnunk, mely in-30 aktív amorf szén mellett, aktív amorf szén létezését is supponálja és nem kell Langmuirral feltételeznünk, hogy a szén csak azokon a helyeken aktív, ahol a szénatomok oxigén- vagy hidrogénatomhoz lévén 35 kötve, attól megfosztatott és bizonyos szabad vegyértékűségben nyilvánul meg. A röntgen-sugarú spektrumok minden kétséget kizárólag igazolják, hogy a szénmolekula úgy az amorf szénben, mint a 40 grafitban azonos elrendezést mutató, hat atomból van összetéve. Ezen két szén közötti különbség magyarázatára elegendő megjegyezni, hogy az amorf szénben ezen hatszögű molekulák egymástól el vannak 45 különítve, míg a grafitban, addivitás folytán, magasabb nagyságrendű komplexumokat alkotnak és hogy ez a komplex összetétel miaga különbözteti meg őket bizonyos módon a külső környezettől. 50 Fenti megfontolások feltétlenül szükségesek ahhoz, hogv világosan megértessem, mily természetűek az alább ismertetett eljárásokkal elért hatások az aktív szenek iparában. 55 Eddigelé az aktív szenek gyártása empirikus módon történt. Ha Berzelius nyomán az ásványi chemia valamennyi anyagát aktiváló szernek tartották, még nem tudták, hogy miben rejlik ezeknek az anyagoknak hasznos hatása,. Ebből követ- 60 keziik, hogy az aktiválás tekintetében nem érték el a legjobb eredményt. Egyébként egy 20 éven át sok szaktekintély által ia Vallott tévtan volt a kutatás legfőbb akadálya. Bizonyos peremptorikus állítások 65 hatása alatt feltételezték ugyanis, hogy az aktív szenek gyártásánál bizonyos hőmérsékleten nem szabad túlmenni. Egyes szerzők 700°-ban állapították meg azt a határt, melyen felül az amorf szén in- 70 aktívvá igyekszik válni. Mások útmutatás gyanánt megelégedtek annak kijelentésével, hogy a teljes elszenesítésig kellene elmenni. A leírás bevezetésében iigy a hidrogén- 75 mentesítés fontosságára, mint az abszorpc'ió tekintetében egymástól tetemesen eltérő két szénféleség nemlétezésére vonatkozólag kifejtett eszmék nyomán, azokkal ellentétben, a szenek aktiválását célzó, 80 oly átgondolt ipari eljárást javasolok, mely csekélyebb hidrogéntartalmú ós ennek folyománya gyanánt az eddigelé előállított szeneknél nagyobb aktivitású szeneik előállítását, teszi lehetővé. 85 Kutatásaim folyamán arra a megismerésre jutottam, hogy az oxidok általában, akár ilyenek gyanánt vezettetnek be, akár pedig a termék izzítása folyamán képződnek, a szerves vegyületeket szétbontják, 90 mielőtt az amorf szénre hatnának. Az egyetlen feltétel a, szükséges hőmérséklet elérése azon célból, hogy az oxid tényleg hasson és ez a magas hőmérséklet az, mely az új eljárást, valamennyi 95 eddigi oly eljárásitól megkülönbözteti, melynél a hidrogént elvonó oxidokat szolgáltató ugyanazon testek javasoltattak anélkül azonban, hogy a liidrogénelvonó hatás a kívánt előnnyel járt volna. 100 Ha pl. cinkklorürt alkalmazok, akkor nem elégszem meg a 700° alatt végbemenő vízelvonó és karbonizáló hatással. Ha ennél a hőmérsékletnél megállunk, akkor sósavval való mosással a felhasznált cink- 105 klorürnek tetemes részét visszanyerhetjük és egyes használati célokra már elegendő mértékben aiktív szenet kapunk. De az- új eljárásnál nagyobb aktivitású szén előállítására törekszem, miért is a 110 hőmérsékletet 800°-ra vagy 1000 °-ra, sőt ezen túl is növelem. A hőmérséklet növelésének határt szab főleg az a, körülmény, hogy retortakemencéket kell alkalmaznunk, hogy a terméket, amennyire lehet- 115 séges, levegő vagy gőzök útján foganatosított oxidálásnak vessük alá.
