92830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására

— 113 — A einkklorürnek aránylag alacsony hőmérsékletnél végbemenő vízielvonó hatását erőteljes hidrolízis kíséri, miközben sósav feleslegben szabadul fel, míg a cink 5 legnagyobb része, oxid alakjában a szénben marad vissza. Amikor ez a folyamat befejeződött, vagyis 700° körül, mint már említettem, tetemes aktivitású szén keletkezett, ha a cinkoxidtól sósavval való mo-10 sással megszabadítottuk. De én nem állok meg ennél a stádiumnál, hanem növelem a hőmérsékletet mindaddig, míg a hidrogénvegyületek a cinkoxidot nem redukálták. Ekkor cink- és cinkoxidgőzök szaba-15 dúlnak fel, melyek az utolsó hidrogénvegyületek bomlásának felelnek meg. A reakciónak bizonyos, az elért hőmérséklettől függő idő elteltével való befejezése után, a szenet levegő segélyével le-20 hűtjük és a visszamaradt cinkoxidtól, valamint a fémes cinktől sósavas vízzel való mosás útján megszabadítjuk. A kapott szén rendkívül aktív, ámbár az alkalmazott magas hőmérséklet kedve-25 ző'tlen hatása folytán éppen ennek az ellenkezője volt várható. Az eljárás feltétlenül általános érvényű. Így pl. beigazoltam, hogy kiváló sze net kapunk még akkor is, ha tetszőleges 80 növényi termékbe arzénoxiklorürt vezetünk be, melyben bizonyos hőmérséklettől kezdve, a szénben arzénes savmaradékot hagy vissza; a hőmérsékletet már most mindaddig növeljük, míg a szénhidrogé-55 nek által redukált arzén desztillálása nem lép fel. Természetes, hogy egészségügyi vagy opportunitási szempontok nem javasolják ennek az anyagnaik ipari alkalmazását, í) de a kísérlet is világosan mutatja, hogy az izzításnak ellentálló hidrogéntermékek teljes bomlást szenvednek tetszőleges oxid hatására, mely lehet akár fémnek, akár metalloidniak oxidja vagy bázis, vagy pe-5 dig savanhidrid. Nem csupán az a lényeges, hogy a vegyület végül binár oxigénvegyületté alakul át, hanem hogy a bomlást elég magas hőmérsékletnél a hidrogénitermékekben le-3 kötött hidrogén oxidációja is kísérheti, mely az izzításnak egyedül áll ellent. A foszforsav ternár vegyület példája gyanánt adható meg, de még ennél komplexebb vegyületeket is alkalmazhatunk, ) mint pl. a mono- és dikalciumfaszfátofcat. Az előadottak után már nem kell nyomatékkal reámutatni arra a tényre, hogy a hasznos hatás nem keresendő ezeknek az anyagoknak alacsony hőmérsékletnél fellépő vízelvonó vagy k'arbonizáló hatá- 60 sában. Ámbár a kénsav, a vaskloriir hatásos vízelvonó anyagok, az ezen szerek segítségével kapott szenek, mint azt Moissan kimutattai, tetemes mennyiségű kötött hidrogént tartalmaznak ós emellett köze- 65 pesen abszorbeáló szerek és alacsonyabb rendűek azon szeneknél, amelyeket túlhevített vízgőzben foganatosított oxidáció útján nyerünk, holott vízgőznek tudvalevőleg sem vízelvonó, sem karboni- 70 záló hatása nincs, vagy szabatosabban kifejezve, csak magas hőmérséklete folytán fejt ki ilyen hatást. Mégis a vízgőz önmagában nem eredményez teljes hidrogénmentesítést, mert bizonyos hőmérséklettől 75 kezdve, melyen a teljes hidrogénmentesítés elérésére túl kellene mennünk, ugyanolyan könnyűén reagál az amorf szénre, mely ugyanolyan mértékben bomlik, mint a hidrogónvegyületek, amint azt a csatolt 80 rajz 2. ábrája mutatja, melyet Ohaney munkálataiból merítettem. Egyébként egész általánosságban mellőzöm azokat az oxidáló termékeket, melyek csak az izzítás folyamán, gőz alakjában 85 bevezetve volnának képesek közreműködni. Ezek a termékek főleg a karbontömegek külső felületeire hatnak és itt oxidálják az amorf szenet, hatásuk azonban igen kevéssé válik érezhetővé a szén- 90 nek jobban védett részeiben foglalt hidrogénvegyül etekre. Ha oly oxidáló szerek alkalmazása esetén, melyeknek illékonysága semmi esetre sem hanyagolható el, a figyelembe jövő 95 magas hőmérsékleteknél, ezen illékonyság folytán a vegyi behatás időtartamát nem szabhatnék oly hosszúra, amennyire azt az igen aktív szén előállítása megkívánja, akkor a szénnek izzítását meg kell szaki- 100 tanunk, a szenet oxidáló szerrel újból kell impregnálnunk!, amikor is tovább izzíthatjuk; ezt a műveletet a szükséghez képest többször is megismételhetjük. Emellett az egymást követő izzításök- 105 hoz más-más oxidáló szereket alkalmazhajtunk, még pedig különböző okokból, így pl. azért, hogy oldhatóvá tegyük a szénben foglalt ásványi anyagokat, vagy pedig ellenkezőleg, hogy teljesen oldha- 110 tatlanná tegyük őket. Fentiekben szóba sem került az alkalmazott aktiváló anyagok és a kezelendő szóntermékek keverésének módja, még pedig azért nem, mert a széntermékek, ter- 115 mészete, struktúrája és megnyilvánulási alakjuk szerint, az eljárás kiviteli módja