92786. lajstromszámú szabadalom • Hajtánygyermekkocsi

lakoznak a (35) ülőlaphoz. A különböző használati formáknál az (50, 35, 37, 37’) és (37”) lapok a mindenkori szükségletnek megfelelően más és más helyzeteket fog—5 falnak el (1—^.“ábrák).

A (39, 40) tolórűd a (40) nídrészből és a

(39) csőrészből áll, melyek egymáshoz képest hosszirányban elállíthatók. Ilykép a

(40) tolórűd a toló személy testmagasságá- 10 nak megfelelően beállítható, továbbá, ha

a kocsit székké alakítjuk át (3. ábra), úgy a (40) rész a (39) csőrészbe tolható. Allószék (4. ábra) vagy járóiskola esetén (5.,

6. ábra) az egymásbatolt (39, 40) tolóruda- 15 kát vízszintes helyzetbe forgatjuk le, úgyhogy nincsenek útban. Hajtány-kocsi esetén a (39, 40) tolórűd szolgál hajtókarként (7. ábra).

Lényeges része még a találmánynak a 20 (25) szabályozórúd, “mely az 1—6. és 8. ábrák szerinti helyzetekben a (14, 14’) vázrúdpárokat beállított helyzetükben rögzíti, a 7. ábra szerinti helyzetben pedig haj tórádként szolgál és kapcsolatot léte- 25 sít a (39, 40) hajtókar és a hátsó keréktengely (p) könyöke között. Az (56) mellső keréktengelynek elállítha,tónak kell lennie, mivel hajtány-kocsi esetén ezáltal történik a kormányzás. Viszont a többi 30 használati alaknál a mellső keréktengelyt rögzíteni kell és erre szolgál a 31., 32. ábrákon részletezett rögzítő szerkezet.

Az egyes szerkezeti részletek ismertetése előtt általánosságban fogjuk ismer- 35 tetni a találmány használati és működési módját és annak kapcsán azon célokat és feladatokat, amelyeket az egyes szerkezeti elemekkel el kell érni.

Az 1. ábra. a kocsit mint ülő-tolókocsit 40 mutatja. A vízszintes helyzetben lévő, félkörkivágású, mellső (7) asztallap, ill. keret e helyzetben megakadályozza a gyermeknek a kocsiból való kiesését. Ha a (g) könyöh csuklói n (lak összecsukásával 45 a másik (7’) kerttel is lefordítjuk vízszintes helyzetébe, úgy ezzel az ernyőt lecsuktuk. E helyzeteket látjuk a 2—6. ábrák szerinti használati alakoknál is.

Az la. ábrán a kocsit fekvőkocsivá át- 50 alakítva látjuk. Ez átalakításnál a következő műveleteket végezzük. Az (50) ülőd eszkamegh ossziatobí tást hátratoljuk és

ugyanakkora darabbal, egyidejűleg, hátrafelé eltoljuk a (16) vezetősíneket és velük 55 együtt a (9) ernyőt is. A (37, 37’) lapokat továbbá felemeltük a (35) ülőlap síkjába és utóbbinak folytatásaképpen a (37”) lapot ferdén felfelé irányuló helyzetbe hoztuk. Ez átállítás közben a (14, 14’) vázrúdpárok viszonylagos helyzetüket nem 60 változtatják, amit a (25) szabályozórúd

biztosít, mely a. vázrúdpárok feWi (p) vá----geit mereven összekapcsolja.

A 3. ábra szerinti ülőszék azáltal vezethető le az 1. ábra szerinti ülokoesíből, 65 hogy egyfelől a (9) ernyőt lecsuktuk, másfelől pedig a (40) tolórudat a (39) tolócsőbe toltuk.

A 4. ábra szerinti állószék a 3. ábra szerinti alakból olykép állítható elő, hogy a 70 (39) tolókeretet pontozottan feltüntetett, ferdén felfelé álló helyzetéből, a (23’) öszszekötőrúd mint forgástengely körül, vízszintes helyzetbe lefordítjuk addig, míg a másik (23) összekötarúdon felfekszik. E 75 mozgás lehetővétételére a (24’) összekötőrudat előzőleg felfelé el kellett tolni a (24”) helyzeti1'. Ezek után a (35) ülőlapot az (51) rugó tói lelógó helyzetbe hozzuk, a (37, 37’, 37”) részeket pedig a (39) toló- 80 rúd fölött rendezzük el, úgyhogy azok az állószék fenekét alkotják. A (37, 37’, 37”) deszkalapokat, amiként az az la. ábrán látható, itt is a. (42) merevítősínek támasztják alá (22—26. ábra). 85

Az 5. ábra szerinti járóiskolát a 4. ábra szerinti állószékből kapjuk meg azáltal, ha a. (14, 14’) vázrúdpárokat, egymáshoz képest, olykép forgatjuk el, hogy (e) végpontjaik a (16) sin végeihez közel helyez- 90 kedjenek el. Ugyané célból az (e) végpontokat összekötő (25) szabályozórudat is meg kellett hosszabbítani (16., 19. és 20. ábrák). Végül a (37, 37’, 37”) deszkalapokat rá fektetjük illetve ráhajlítjuk a (35) ülő- 95 deszkára és a (37”) deszkalap végén lévő (r) horgokat beakasztjuk a (35) lap felső végébe (22., 23. ábrák). E helyzetben az (51) rúgok is ráfekszenek a (35) lapra.

A 6. ábrán felülnézetben látszik a járó- 100 iskola, melynek (7, 7’) keretjeibe vannak az elállíthiató (2, 2’) asztallapok illesztve.

Az asztallapok a kihúzottan illetve pontozottan feltüntetett helyzeteket foglalhatják el. A pontozottan feltüntetett, összecsu- 105 kott helyzetben az asztallapok szorosabban fogják körül a gyermeket és ez fog a járóiskola vagy ülőszék céljának jobban megfelelni, míg a széthúzott helyzet (kihúzottan feltüntetve) több helyet biztosít és így 110 fekvőkocsi esetén, különösen pedig felhúzott ernyő mellett kívánatos (2. ábra). Az asztallaprészek elállítása és rögzítési módját az alábbiakban a 9—12. ábrákkal kapcsolatban fogjuk majd ismertetni: 115

A 7. ábra szerinti hajtány-kocsi a 3. és