92768. lajstromszámú szabadalom • Fördítókorong mezei vasutakhoz
- 2 — darabot szegmensszerű kapcsoiólemezre erősítjük s ezt rögzítjük a lyukkoszorú igénybevételével az (1) alaplemezre. Az 1. ábrán ezen kiviteli mód a (8) vágány-5 nyal kapcsolatban van feltüntetve. A (9) összekötődarabok a talpaikra hegesztett vagy szegecselt (10) és (11) fülek révén a (13) kapcsolólemez (12) hosszréseiben csavarok révén rögzíttetnek. Magát a (13) kap-10 csolóleniezt az (1) alaplap (7) megfelelő furatain átnyúló (14) csavarorsók révén rögzítjük a lemezkerület kellő helyén. A (15) hosszrések a kapcsolólemez kerületirányú pontos beállítását teszik lehetővé. 15 A (9) összeköt ődaraboknak a (13) kapcsolólemezen való beállíthatósága lehetővé teszi, hogy ugyanazon kapcsolólemezt különböző nyomtávú vágányoknál használhassuk. 20 A (16) vágányok a rajz szerint az (1) alaplemezzel a (8) vágányokhoz hasonlóan vannak kapcsolva, ezen esetben azonban a (17) csatlakozódarabok be nem állíthatóan vannak a (18) kapcsolólemezzel 25 összekötve. A fordítókorong közelében egymást hegyesszögben keresztező (19) és (20) vágányok esetén a vágányoknak az (1) alaplemezhez való kapcsolatára nem ofyan 30 összekötősíndarabokat használunk, amelyek közös kapcsolólemezen vannak elrendezve, hanem külön (21, 22) összekötődarabokat, melyek külön (23, 24) füleik révén rögzíthetők a (7) lyukkoszorú segé-35 lyével az alaplemezre. A sínektől a vágány közepe felé nyúló ilyen külön (23, 24) fülek alkalmazása lehetővé teszi, hogy szükség esetén a szomszédos vágányok kereszLezési szqgét jóval kisebbre szabhassuk 40 meg, mint közös kapcsolólemez alkalmazásánál lehetséges lenne. Ezáltal tehát a fordítókoronghoz nagyobb számú vágányt vezethetünk. A (21, 22) összekötődaraboknak az (1) alaplemezre való rögzítésére szol-45 g'áló (25, 26) csavarorsók számára a (23, 24) fülekben (27, 28) rések vannak kiképezve. A (19, 20) vágányok feltüntetett hegyesszögű keresztezése mellett normális sínátvágást, vagyis szokásos keresztezést 50 nem lehetne létesíteni. Ennek dacára a találmány szerinti fordítókorong az ilyen hegyesszögű vágányelrendezést is lehetővé teszi, ha a fordítókorongot híddal használjuk, mely a keresztezési helyet áthidalja. 55 A (20) vágány tehát a keresztezés előtt már véget érhet. Ha a (20) vágány biztos helyzetére súlyt helyezünk, ajánlatos a (20) vágány belső sínét a (19) sínig vezetni s ehhez a (33) ívelt réssel bíró (32) lemez révén kapcsolni. A (20) vágány külső síne 60 vagy a (30) pontig vezethető vagy a (31) síndarabbal kapcsolódhat a (22) összekötődarabhoz. Az 1. ábrabeli (34) vágánnyal kapcsolatban az (5) tányér (6) híd jávai való át- 65 hidalást tüntetjük fel, amely esetben a (34) vágány vagy már a fordítókorong előtt végződhet, vagy a fordítókorong (1) alaplemezéhez lehet csatolva. A 3. ábra értelmében a fordítókorong 70 közönséges (4) forgótányérral használható, ha a vágányokkal egy szintben fekszik és a vágányok a fent ismertetett módon összekötődarabok révén csatlakoznak az (1) alaplemezhez. Egyéb esetekben, amidőn a 75 helytálló vágány és a fordítókorong között, mint pl. a (20) vágán}r esetén, sínhézagok vannak, vagy amikor pl. a 2. és 4. ábrában feltüntetett esetbea a fordítókorong keresztülmenő (35), ill. (36) vá- 80 gányra van helyezve, az (5) íorgótányért használjuk. Ezen (5) tányér, melynek alakja a feltüntetett körtől eltérő is lehet, az (1) alaplemez kerületéig nyúló (37) kiugrással bír, melynek peremére (38) csuk- 85 lók révén van a (6) híd kapcsolva. A (6) híd álhajlással és nyomással szemben kellő ellenállású vaslapból áll, mely részben lehajlított (39) mellső szegéllyel (2. és 4. ábra) és (40, 41) terelőlécekkel van el- 90 látva, mely utóbbiak egyrészt merevítenek, másrészt a kocsikerekeket vezetik. Célszerű a hídon már eleve két pár (40, 41) ilyen terelősínt alkalmazni oly célból, hogy a híd különböző nyomtávolságú (pl. 50 és 95 60 cm) vágányokkal kapcsolatban legyen használható. Lehet ehelyett azonban egy pár terelőlécet a hidon haránlirányban beállíthatóan elrendezni. A súly csökkentése céljából a híd belseje ki lehet metszve. íoo Az (5) tányért a (6) fölcsappantható híddal, vagy a 4. ábra értelmében a (4) forgótányér (3. ábra) eltávolítása után közvetlenül a (2) görgőkre helyezhető fel, ami különösen akkor előnyös, ha szilárdan a 105 talajba ágyazott, de a fordítókoronghoz nem csatolt vágányok jönnek tekintetbe, amidőn tehát a híd főleg arra szolgál, hogy a vágányok és a fordítókorong közti hézagokat áthidalja s esetleg szintkülönbsége- no ket kiegyenlítsen. A vágányok azonban az (1) alaplemezhez csavarolt fülek révén közvetlenül kapcsolva is lehetnek az alaplemezhez, anélkül, hogy ez a fordítókorong működését gátolná. 115 A 2. ábrabeli alkalmazási mód esetén az (5) tányért a (4) tányér előzetes eltávolítása nélkül helyeztük a (3) csapra. Ezen
