92642. lajstromszámú szabadalom • Égési anyagok befecskendezésével és kiegészítő égési térrel bíró mótor

Megjelent 1930. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 92642. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Égési anyag befecskendezésével és kiegészítő égési térrel bíró mótor. Acro Aktiengesellschaft Küssnacht a/R. (Svájc). A bejelentés napja 1925. évi április hó 3-ika. A jelen találmány égési anyag befecskendezésével és kiegészítő égési térrel bíró motorra vonatkozik. Az ismert ily motoroknál a levegőt és az égési anyagot térbeli-5 leg egymástól elválasztva vezetik a kiegészítő égési térbe, úgyhogy azok csak ott keveredhetnek. Ezen késői és ennek folytán elégtelen keveredésnek nehéz gyújtás és tökéletlen elégés a következményei. 10 A jelen találmányt képező motornál az ismert motoroknak hátrányai azáltal küszöböltetnek ki, hogy a kiegészítő égési tér egy szűkítés segélyével van a tulajdonképeni égési térrel összekötve, melyen keresz-15 tül a kompressziólöketnél a kiegészítő égési térbe irányított áramlás jön létre és hogy az égési anyag a kiegészítő égési téren kívül és a szűkítés előtt vezettetik ezen légáramba, úgyhogy az égési anyag a levegő-20 vei együtt áramlik a szűkítésen keresztül a kiegészítő égési térbe. Ily módon a levegőnek és az égési anyagnak jó keveredését érjük el és pedig már a kiegészítő égési térbe való beömlés előtt. A hengertöltés 25 meggyulladását és az elégést tehát elősegítjük. Előnyös, hogy ha a kiegészítő égési tér és a tulajdonképeni égési tér közötti szűkítést csak rövidre készítjük. Ha a szűkítés előtt 30 még egy tölcséralakú bemélyedést is képezünk ki, akkor a keverési utat növeljük és a gyújtást és az elégést tapasztalás szerint még jobban elősegítjük. A mellékelt rajzokban a találmányt ké-35 pező, az elégési anyagnak levegő nélkül történő befecskendezésével bíró mótor példaképen hét foganatosítási alakban van feltüntetve. Mind a hét foganatosítási alaknál a henger (z)-vel, a dugattyú (a)-val, az ebben 40 kiképezett kiegészítő égési tér (b)-vel és a hengerfenékben elrendezett anyagszájcső (d)-vel van jelölve. A kiegészítő égési tér a tulajdonképeni (e) égési térrel a fojtó hatást kifejtő (h) szűkítés révén van össze- 45 kötve. A négy első foganatosítási alak 'négyütemű gépekre, illetve az ezekhez tartozó hengerekre vonatkozik, ahol is a légbebocsátó szelep mindig (f)-fel, a kibocsátó 50 szelep mindig (g)-vel van jelölve. A további három foganatosítási alaknál, melyek kétütemű gépekre, illetve az azokhoz tartozó hengerekre vonatkoznak, a be- és kibocsátó szelepek el vannak hagyva, mert 55 ezek a találmány megértéséhez nem szükségesek. Az 1. ábrában feltüntetett gépnek működési módja, amennyire az ezen összefüggésben fontos, a következő: 60 A szívólöket alatt a hengerbe szívott levegő a következő löketben komprimáltatik. Ekkor a (h) szűkítésen keresztül a (b) kiegészítő égési térbe élénk légáramlás megy végbe. A kompressziólöket vége felé 65 a (d) anyagszájcsőből kiáramló égési anyag legalább részben már az (e) térben — tehát a (h) szűkítés előtt — a kiegészítő égési térbei áramló és a kompresszió folytán felmelegedett levegővel jut érintkezésbe 70 és ezzel keveredik. A (d) anyagszájcsőnek és a (h) szűkítésnek középvonalai egy egyenesbe esnek, úgyhogy az égési anyagnak legalább is egy része a légáramnak közepébe fecskendeztetik. Az égési anyag- és 75 levegőkeverék ezután a (h) szűkítésen átáramlik és közben egy szájcsőben még jobban keveredik és meggyullad. A már meg-