92642. lajstromszámú szabadalom • Égési anyagok befecskendezésével és kiegészítő égési térrel bíró mótor

indított égés mindenfelé továbbterjed, ahol csak éghető keverék képződött. A második íoganatosítási alaknál (2. ábra) a működési mód alapjában véve 5 ugyanaz, mint az első íoganatosítási alaknál. A (h) szűkítés előtt azonban még az (i) tölcsér van elrendezve, melynek természetesen nem kell hosszmetszetben egészen kúpalakúnak és haráiitmetszetben 10 köralakúnak lenni. A harmadik íoganatosítási alak (3. ábra) az előbbitől csupán a (d) anyagszájcsőnek a henger középvonalához rézsútos iránya és a kiegészítő égési térnek megfelelő ré-15 zsútos elrendezésében különbözik. Működési módja az előbbiével megegyezik. Ezt a íoganatosítási alakot különösen előnyösen alkalmazhatjuk oly gépeknél, melyeket utólag kell átalakítani és melyeknél a 20 hengeríedélben már meglévő szelepek az anyagszáj csőnek a fedél közepében való elrendezését nem engedik meg. A negyedik íoganatosítási alak (4. ábra) két, rézsútosan elrendezett (d) anyagszáj-25 csővel van ellátva. Az égési anyag és a levegő itt két (h) szűkítésen át jut a dugattyúban lévő közös (b) kiegészítő égési térbe. Ezen íoganatosítási alaknak működési módja a fennebb leírtakéval meg-30 egyezik. A kétütemű motornak ötödik íoganatosítási alakjánál (5. ábra) a dugattyúfenék a (k) toldattal van kiképezve, mely a kompressziólöket utolsó részében a henger fe-35 delének megfelelő kivágásába hatol és a levegőt abból a (h) szűkítésen keresztül a kiegészítő égési térbe szorítja. A (d) anyagszájcsövön keresztül egyidejűleg befecskendezett égési anyagnak egy része a 40 (b) kiegészítő égési térbe beáramló levegővel keveredik. A képződött keverék a (li) szűkítésen való áthaladása közben még jobban keveredik és meggyullad. A meggyulladásnál a kiegészítő égési térben fel-45 lépő nyomás az (1) csatornákon keresztül az (e) hengertérbe terjed át. Az (1) csatornák akként vannak kiképezve, hogy azok az (e) hengertérnek csupán azt a részét kötik össze a kiegészítő égési térrel, 50 mely nem vesz részt a (k) toldat és a hengerfedél közötti légszorító működésben. A hatodik és hetedik íoganatosítási alaknál (6. és 7. ábra) mindegyik hengerferieken a körtealakú (c) edény van az 55 (n) bordák segélyével megerősítve. Ezen edénynek ürtere képezi a (b) kiegészítő égési teret. Az előbbi íoganatosítási alakokhoz képest a különbség abban áll, hogy itt a kiegészítő égési tér a hengeren, ott pedig a dugattyúban van elrendezve. A mű- fjo ködési mód, azaz az itt végbemenő beáramlási folyamat egyébként ugyanolyan, mint már fenebb leíratott. A hatodik íoganatosítási alaknál (6. ábra) a (b) kiegészítő égési térben meggyulladt 65 keverék csak a kis (h) szűkítésen keresztül áramolhatik ki, amikor is fojtási vesztességek lépnek fel. Ezzel szemben a hetedik íoganatosítási alak (7. ábra) oly megoldást tartalmaz, melynél ezek a veszte- 70 ségek egyszerű módon lényegesen csökkentetnek. Itt lehetőleg mindjárt a gyújtás megkezdése után állíttatik elő egy, a dugattyú által vezérelt pótösszeköttetés a kiegészítő égési tér és a hengertér között. 75 Ennek a pótösszeköttetésnek azonban legalább is akkor újból meg kell szüntetve lennie, amikor a következő kompressziólöket végén a befecskendezés megkezdődik, mert különben a komprimált levegő nem 80 a szűkítésen, hanem a pótösszeköttetésen keresztül áramlik az égési kamrába. A 7. ábrában feltüntetett íoganatosítási álaknál a pólösszeköttetési csatornát a (c) edény fenekében kiképezett (o) furat ké- 85 pezi, lia a hengerfenéken kiképezett (p) csap a furatból kijár. Az utóbbi két íoganatosítási alaknál a (c) edénynek a hengeríenéken való elrendezése különösen előnyös, mert a hő csak 90 nehezen vonatik el a hűtött liengerrészeklől, úgyhogy a kiegészítő égési térnek falai, változó üzemnél is mindig meglehetősen egyenletesen melegek maradnak. A kiegészítő égési térnek alakja és elren- 95 dezése, valamint a dugattyúban vagy a hengerfedélben elfoglalt helyzete természetesen nincsen a rajzon feltüntetett alakra korlátozva. A kiegészítő égési tér éppen olyan jól magán a hengeren is elrendez- 100 helő és pedig legcélszerűbben oldaltoldat alakjában. Egyetlen kiegészítő égési tér helyett többet is lehet alkalmazni, ha ez szükséges, anélkül, hogy ezáltal a találmány megváltoznék. 105 A fojtó szűkítésnek nem kell, amint ez fel van tüntetve, egyetlen szűk furatból állnia, hanem kiképezhető az több szűk furatból vagy tetszőleges alakú hasítékokból is. no A találmányt képező motor lehet bármityen olajmótor, mint tisztán öngyujtómótor, de lehet az oly motor is, melynél a megindításhoz a gyújtást elősegítő berendezésre van szükség, valamint izzófejű 115 és oly mótor, melynél az égési anyag levegővel egy ült fuvatik be.